A kávé egészségre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2020.06.24., 15:24
- Udvari Fanni
- egészség, élelmiszer, életerő, fittség, fogyasztás, kávé, koffein, szervezet, szív
A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok.
Nem okoz szívproblémákat, sokkal inkább csökkenti az infarktus kockázatát
A koffein vérnyomásra gyakorolt hatása nem elhanyagolható, ugyanakkor rendszeres fogyasztásnak köszönhetően az idő előrehaladtával egyre kevésbé észrevehető. Néhány embernél megfigyelhető az emelkedett vérnyomás kávézás után, azonban az ezen a területen végzett kutatások nem támasztják alá a hiedelmet, miszerint szívproblémákat okozna. Mi több, ugyanezen tanulmányok bebizonyítják, hogy a kávéfogyasztás 20%-kal csökkenti az infarktus kockázatát.
Kitűnő antioxidáns forrás
Az nyugati típusú étrendet követők napi étrendjében nagy valószínűséggel a kávé felelős az antioxidáns bevitel nagy részéért. Több kísérlet is arra jutott, hogy a kávéval több antioxidánshoz jutunk, mint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetően.
Segíthet megelőzni bizonyos rákos elváltozások kialakulását
Az első számú halálozási okként számon tartott rák bizonyos sejtek elburjánzásával alakul ki. A kávé két típusának megelőzésében lehet hatékony. Ezek a májdaganatok és a végbélrák. A rosszindulatú májdaganat a harmadik, míg a végbélrák a negyedik legtöbb áldozatot szedő betegség. A kávéfogyasztók 40%-kal alacsonyabb valószínűséggel szenvednek májrákban életük során, valamint a napi 4-5 kávé elfogyasztása 15%-kal csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.
Májvédő hatást fejthet ki
Májunk számos rendkívül fontos funkciót tölt be, ugyanakkor fokozottan ki is van téve az olyan súlyos betegségeknek, mint a hepatitisz vagy a kóros májnagyobbodás. Sok hasonló megbetegedés okozhat májproblémákat, melyek közül a cirrózis, azaz a májzsugor a legveszélyesebb. A kávé segíthet a megelőzésben, hiszen mint kiderült, napi négy csésze 80%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
A mennyiség is számít?
Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.
Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagy mennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.
Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.
Szerző: Udvari Fanni
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?