A kávé egészségre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2020.06.24., 15:24
- Udvari Fanni
- egészség, élelmiszer, életerő, fittség, fogyasztás, kávé, koffein, szervezet, szív
A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok.
Nem okoz szívproblémákat, sokkal inkább csökkenti az infarktus kockázatát

A koffein vérnyomásra gyakorolt hatása nem elhanyagolható, ugyanakkor rendszeres fogyasztásnak köszönhetően az idő előrehaladtával egyre kevésbé észrevehető. Néhány embernél megfigyelhető az emelkedett vérnyomás kávézás után, azonban az ezen a területen végzett kutatások nem támasztják alá a hiedelmet, miszerint szívproblémákat okozna. Mi több, ugyanezen tanulmányok bebizonyítják, hogy a kávéfogyasztás 20%-kal csökkenti az infarktus kockázatát.
Kitűnő antioxidáns forrás
Az nyugati típusú étrendet követők napi étrendjében nagy valószínűséggel a kávé felelős az antioxidáns bevitel nagy részéért. Több kísérlet is arra jutott, hogy a kávéval több antioxidánshoz jutunk, mint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetően.
Segíthet megelőzni bizonyos rákos elváltozások kialakulását

Az első számú halálozási okként számon tartott rák bizonyos sejtek elburjánzásával alakul ki. A kávé két típusának megelőzésében lehet hatékony. Ezek a májdaganatok és a végbélrák. A rosszindulatú májdaganat a harmadik, míg a végbélrák a negyedik legtöbb áldozatot szedő betegség. A kávéfogyasztók 40%-kal alacsonyabb valószínűséggel szenvednek májrákban életük során, valamint a napi 4-5 kávé elfogyasztása 15%-kal csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.
Májvédő hatást fejthet ki
Májunk számos rendkívül fontos funkciót tölt be, ugyanakkor fokozottan ki is van téve az olyan súlyos betegségeknek, mint a hepatitisz vagy a kóros májnagyobbodás. Sok hasonló megbetegedés okozhat májproblémákat, melyek közül a cirrózis, azaz a májzsugor a legveszélyesebb. A kávé segíthet a megelőzésben, hiszen mint kiderült, napi négy csésze 80%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
A mennyiség is számít?
Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.

Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagy mennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.
Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.
Szerző: Udvari Fanni
Visszérbetegség férfiaknál: tünetek, kockázatok és kezelés
A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.
Fekete nadálytő – gyógyír a bajra
Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
Fokozatosság a napfényben – így védd bőröd a nyári UV-sugárzástól
A nyár beköszöntével egyre többen vágyunk arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, és élvezzük a nap melegét. A barnulás sokak számára az egészséges megjelenés szimbóluma, ám kevesen gondolnak bele, hogy a bőr természetes UV-védelme nem egyik napról a másikra alakul ki.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.