Menü

A kávé egészségre gyakorolt hatásai

A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok.

Nem okoz szívproblémákat, sokkal inkább csökkenti az infarktus kockázatát

A koffein vérnyomásra gyakorolt hatása nem elhanyagolható, ugyanakkor rendszeres fogyasztásnak köszönhetően az idő előrehaladtával egyre kevésbé észrevehető. Néhány embernél megfigyelhető az emelkedett vérnyomás kávézás után, azonban az ezen a területen végzett kutatások nem támasztják alá a hiedelmet, miszerint szívproblémákat okozna. Mi több, ugyanezen tanulmányok bebizonyítják, hogy a kávéfogyasztás 20%-kal csökkenti az infarktus kockázatát.

Kitűnő antioxidáns forrás

Az nyugati típusú étrendet követők napi étrendjében nagy valószínűséggel a kávé felelős az antioxidáns bevitel nagy részéért. Több kísérlet is arra jutott, hogy a kávéval több antioxidánshoz jutunk, mint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetően.

Segíthet megelőzni bizonyos rákos elváltozások kialakulását

Az első számú halálozási okként számon tartott rák bizonyos sejtek elburjánzásával alakul ki. A kávé két típusának megelőzésében lehet hatékony. Ezek a májdaganatok és a végbélrák. A rosszindulatú májdaganat a harmadik, míg a végbélrák a negyedik legtöbb áldozatot szedő betegség. A kávéfogyasztók 40%-kal alacsonyabb valószínűséggel szenvednek májrákban életük során, valamint a napi 4-5 kávé elfogyasztása 15%-kal csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.

Májvédő hatást fejthet ki

Májunk számos rendkívül fontos funkciót tölt be, ugyanakkor fokozottan ki is van téve az olyan súlyos betegségeknek, mint a hepatitisz vagy a kóros májnagyobbodás. Sok hasonló megbetegedés okozhat májproblémákat, melyek közül a cirrózis, azaz a májzsugor a legveszélyesebb. A kávé segíthet a megelőzésben, hiszen mint kiderült, napi négy csésze 80%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

A mennyiség is számít?

Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.

Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagy mennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.

Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.

Szerző: Udvari Fanni

Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak

A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.