Menü

A kávé egészségre gyakorolt hatásai

A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok.

Nem okoz szívproblémákat, sokkal inkább csökkenti az infarktus kockázatát

A koffein vérnyomásra gyakorolt hatása nem elhanyagolható, ugyanakkor rendszeres fogyasztásnak köszönhetően az idő előrehaladtával egyre kevésbé észrevehető. Néhány embernél megfigyelhető az emelkedett vérnyomás kávézás után, azonban az ezen a területen végzett kutatások nem támasztják alá a hiedelmet, miszerint szívproblémákat okozna. Mi több, ugyanezen tanulmányok bebizonyítják, hogy a kávéfogyasztás 20%-kal csökkenti az infarktus kockázatát.

Kitűnő antioxidáns forrás

Az nyugati típusú étrendet követők napi étrendjében nagy valószínűséggel a kávé felelős az antioxidáns bevitel nagy részéért. Több kísérlet is arra jutott, hogy a kávéval több antioxidánshoz jutunk, mint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetően.

Segíthet megelőzni bizonyos rákos elváltozások kialakulását

Az első számú halálozási okként számon tartott rák bizonyos sejtek elburjánzásával alakul ki. A kávé két típusának megelőzésében lehet hatékony. Ezek a májdaganatok és a végbélrák. A rosszindulatú májdaganat a harmadik, míg a végbélrák a negyedik legtöbb áldozatot szedő betegség. A kávéfogyasztók 40%-kal alacsonyabb valószínűséggel szenvednek májrákban életük során, valamint a napi 4-5 kávé elfogyasztása 15%-kal csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.

Májvédő hatást fejthet ki

Májunk számos rendkívül fontos funkciót tölt be, ugyanakkor fokozottan ki is van téve az olyan súlyos betegségeknek, mint a hepatitisz vagy a kóros májnagyobbodás. Sok hasonló megbetegedés okozhat májproblémákat, melyek közül a cirrózis, azaz a májzsugor a legveszélyesebb. A kávé segíthet a megelőzésben, hiszen mint kiderült, napi négy csésze 80%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

A mennyiség is számít?

Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind az összes – azaz bármely okból bekövetkező –, mind pedig a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem. A további tanulmányok nagy része ezt a tapasztalatot megerősítette, azonban voltak ennek ellentmondó tapasztalatok is. Ezen túlmenően az összefüggés nem minden esetben volt egyformán érvényes a férfiakra és a nőkre.

Másfelől vannak adatok arra is, hogy a napi öt vagy több csésze kávé hosszabb távon növelheti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát, bár ezeknél a tanulmányoknál nem lehetett kizárni a vizsgálati módszertanból fakadó esetleges torzulásokat. A nagyobb bizonyító erejű kutatások ezt a negatív hatást általában nem erősítették meg, bár egy norvég vizsgálat azt mutatta, hogy a kávéfilter elterjedése előtti időkben a rendszeres nagy mennyiségű kávé fogyasztása a koszorúér-megbetegedés veszélyét növelte. A több kutatás eredményét összegző elemzések azonban ezt a veszélyt nem igazolták.

Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására mérsékelt bizonyítékot találtak.

Szerző: Udvari Fanni

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Mi az a hisztaminintolerancia?

A hisztaminintolerancia nem allergia, hanem a hisztamin lebontásának zavara a szervezetben. A bélben termelődő DAO enzim felelős a bevitt hisztamin lebontásáért; ha ez az enzim nem működik megfelelően, a hisztamin felhalmozódik és tüneteket okoz.

A mellrák elleni küzdelemről

Október 1-je világszerte a mellrák elleni küzdelem világnapja volt. Ezen a napon a figyelem azokra a nőkre – és férfiakra – irányul, akik érintettek a betegségben, valamint mindazokra, akik nap mint nap küzdenek a gyógyulásért, a megelőzésért és a tájékoztatásért.