Falászavar – mi az oka?
- Dátum: 2020.05.27., 04:15
- Martinka Dia
- anorexia, betegség, bulímia, depresszió, düh, éhségérzet, éjjel, érzés, étel, evészavaros, falásroham, falászavar, hánytatás, kalória, kompenzáció, kontroll, kontrollálatlan, lelkiismeretfurdalás, mechanizmus, mentális, negatív, önértékelés, purgáció, rendszeres, sport, stressz, szégyenérzet, szorongás, testmozgás.
Falászavar esetén is elmondható, ami az anorexiánál, bulímiánál és a többi táplálkozászavarnál, hogy pszichés eredetű, negatív érzelmek okozzák, akár harag, akár stressz, akár aggódás. Míg bulímia esetén megjelenik a kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik.
A betegséget nem szabad azzal összekeverni, ha egyszer valaki “túleszi” magát, hiszen ez egy másik dolog. Amennyiben viszont rendszeresen evés közben elveszíti valaki a kontrollt a mennyiség felett, rövid idő alatt tömi magába az ételt, akkor is, ha egyáltalán nem éhes, akkor valószínűleg az falászavar.
Szakemberek megállapították, hogy általában társas helyzetben a falászavarban szenvedők mindig ugyanannyit esznek, mint a többiek, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak, gyakran késő este, éjjel fordul elő, és jellemző utána a lelkiismeretfurdalás és a szégyenérzet, düh megjelenése.
A falászavar az a táplálkozászavar, ami abban különbözik a „bulimia nervosa”-tól, hogy a beteg túleszi magát, viszont ezt nem követi semmiféle purgációs mechanizmus, sem hánytatás, sem hashajtás, sem túledzés. A beteg képes nagy mennyiségű ételt elfogyasztani éhségérzés megléte nélkül rövid idő alatt. Falásrohamokra jellemző a kontrollvesztés.
A falászavart pszichológiai okok is kiválthatják, pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió.
A falászavar és a depresszió közötti kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek szinte a fele szenved depresszióban, s sokan a falásrohamokkal próbálnak küzdeni a negatív érzések ellen. A depressziós tünetek gyakran múltbeli sérelmekig nyúlnak vissza.
A testképzavarok jórészt nőket érintenek, azonban a férfiakra is jellemző.
Az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki manapság, a falászavarnál pedig az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.
A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és legfőképp a kiváltó okokkal, a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. A falászavarban szenvedőkre általában az jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek, pedig a sportnak sok pozitív hatása van testre és lélekre egyaránt. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból a megelőzésben, illetve a betegség kezelésében is segít.
Martinka Dia
Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete
A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.
Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt
A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”