Menü
  • Életmód
  • Falászavar – mi az oka?

Falászavar – mi az oka?

Falászavar esetén is elmondható, ami az anorexiánál, bulímiánál és a többi táplálkozászavarnál, hogy pszichés eredetű, negatív érzelmek okozzák, akár harag, akár stressz, akár aggódás. Míg bulímia esetén megjelenik a kompenzációs viselkedés, pl. hánytatás, sport, addig a falászavarnál ez nem jelentkezik.

A betegséget nem szabad azzal összekeverni, ha egyszer valaki “túleszi” magát, hiszen ez egy másik dolog. Amennyiben viszont rendszeresen evés közben elveszíti valaki a kontrollt a mennyiség felett, rövid idő alatt tömi magába az ételt, akkor is, ha egyáltalán nem éhes, akkor valószínűleg az falászavar.

Szakemberek megállapították, hogy általában társas helyzetben a falászavarban szenvedők mindig ugyanannyit esznek, mint a többiek, többnyire akkor törnek rájuk a falásrohamok, amikor egyedül vannak, gyakran késő este, éjjel fordul elő, és jellemző utána a lelkiismeretfurdalás és a szégyenérzet, düh megjelenése.

A falászavar az a táplálkozászavar, ami abban különbözik a „bulimia nervosa”-tól, hogy a beteg túleszi magát, viszont ezt nem követi semmiféle purgációs mechanizmus, sem hánytatás, sem hashajtás, sem túledzés. A beteg képes nagy mennyiségű ételt elfogyasztani éhségérzés megléte nélkül rövid idő alatt. Falásrohamokra jellemző a kontrollvesztés.

A falászavart pszichológiai okok is kiválthatják, pl. alacsony önértékelés, szorongás, depresszió.

A falászavar és a depresszió közötti kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek szinte a fele szenved depresszióban, s sokan a falásrohamokkal próbálnak küzdeni a negatív érzések ellen. A depressziós tünetek gyakran múltbeli sérelmekig nyúlnak vissza.

A testképzavarok jórészt nőket érintenek, azonban a férfiakra is jellemző.

Az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki manapság, a falászavarnál pedig az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.

A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és legfőképp a kiváltó okokkal, a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. A falászavarban szenvedőkre általában az jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek, pedig a sportnak sok pozitív hatása van testre és lélekre egyaránt. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból a megelőzésben, illetve a betegség kezelésében is segít.

Martinka Dia

  • A rovat további cikkei

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.