Menü

Újra a szülőkkel lakni

Az otthon lakás szembesíti az embert egy csomó dologgal, hogy honnan jött, kitől mit örökölt, miért lett olyan, amilyen. Ezeken nem kell nagyon gondolkodni. Elég felvenni egy katonazöld nadrágot, egy türkizkék mackófelsőt, felhúzni a kertészkesztyűt, majd kint meglátni apukámat pontosan ugyanezekbe a színekbe öltözve gyomlálás közben.

A fiatal felnőttek önállósodása kitolódott. A húszas (akár harmincas) éveikben is szüleikkel élő személyeket számos, általában negatív felhangú kifejezéssel illetik. Ilyen például a „gyernőtt” vagy a „Mama Hotel lakója”. A 20-24 évesek körében 47 százalékról 71 százalékra, míg a 25-29 éves korosztályban 18 százalékrók 43 százalékra nőtt az érintettek aránya 1990 és 2011 között. Kialakult egy köztes életszakasz a kamaszkor és a felnőtté válás között, amit a szakirodalom többféleképpen is nevez (pl. fejlődő felnőttkor, félfelnőttkor, posztadoleszcencia)

Két vagy több ember együttélésében óhatatlanul adódnak véleménykülönbségek és konfliktusok, különösen akkor, ha az a helyzet, ami nálunk, azaz több erős egyéniség él egy fedél alatt. Egyszerű megoldásnak tűnik különköltözni, azonban, ha inkább azt az utat választjuk, hogy megpróbáljuk megérteni egymást, és alkalmazkodni egymáshoz, azáltal mindkét fél jelleme csiszolódni fog, és talán egy kicsit jobb (megértőbb, türelmesebb, nyitottabb) ember lesz. Persze ez csak akkor működhet, ha mindkét fél partner ebben, egyenrangú félként kezeli a másikat.

Miért kényszerül valaki arra, hogy 30 éves kora felett visszaköltözzön a szüleihez?

Van, akinek a párkapcsolata ment tönkre, van, aki nem hajlandó kifizetni a mostani albérletárakat, van, aki magányos édesanyját nem akarja egyedül hagyni vagy éppen beteg szüleinek segít, ezért lakik otthon. Egyáltalán nem érzi mindenki cikinek, hogy 30 éves kor felett újra a szüleikkel élnek, némelyikük kifejezetten élvezi a szülők társaságát, sok közös programot csinálnak együtt.

Milyen hatást gyakorol a szülőkkel való együttélés a fiatal felnőttekre?

A fiatal felnőttek legfontosabb előnynek az anyagi támogatást tekintik, valamint bizonyos otthoni eszközök elérhetőségét, amelyeket saját háztartásban nem engedhetnének meg maguknak. Sokakra mosnak, főznek, takarítanak, ez főként a férfiak számára mérvadó. De az együtt töltött minőségi idő is lényeges pozitívum, a társas és érzelmi támogatás szempontjából.

Amennyire kedvező lehet egy ilyen támogató és biztonságos élethelyzet, annyi konfliktust és frusztrációt is szül. A gyermeki viselkedésekbe és szerepekbe való belekényszerülés elfojthatja a személyiség fejlődését. Az érintettek gyakran nehézségekkel küzdenek a felnőtt szerep és énkép kialakításában. Az anyagi függés megélése még inkább súlyosbítja ezt a negatív hatást.

A szülők kísérletei a szabályok és határok betartatására sokszor indulatokat váltanak ki gyermekeikből, akik túlkontrollálónak tartják őket. Sokan a konfliktusok nyílt vállalásával próbálják megkülönböztetni magukat, kialakítani felnőtt státuszukat. Ez azonban folyamatos feszültséget okozhat közöttük.

A fiatal felnőttek szüleikkel való együttélésének tehát megvannak az előnyei minden fél számára, a viszonyok tisztázatlansága azonban tönkreteheti a családi kapcsolatokat. A sikeres és élvezetes együttéléshez elengedhetetlen a szerepek és kapcsolatok újratárgyalása, a szabályokban és feltételekben való közös megállapodás.

Szerző: Udvari Fanni

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

Túl sok veszekedés egy párkapcsolatban – Mi áll az állandó konfliktusok hátterében?

A párkapcsolatok természetes velejárói a nézeteltérések, hiszen két különböző személyiség, eltérő szokásokkal, értékrenddel és érzelmi szükségletekkel próbál közös életet kialakítani. Azonban amikor a viták mindennapossá válnak, és már a legapróbb dolgokból is komoly veszekedés alakul ki, érdemes megvizsgálni, mi húzódhat meg a háttérben. A túl sok veszekedés gyakran nem maga a probléma, hanem egy mélyebb kapcsolati nehézség tünete.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.