Menü

Ne halogasd

„Majd, ha nyugdíjas leszek lesz rá időm!”- ismerős ez a mondat? Hallottuk, gondoltuk már párszor. Egyébként zárójelben jegyzem meg, hogy miután a szüleim nyugdíjasok lettek, hónapokig nem láttam őket, annyira elfoglaltak voltak.

A mindenre ráérő nyugdíjas alakja csak egy városi legenda, ami valójában nem létezik.

Korai időpontkéréssel tudtam programot egyeztetni velük, annyi dolguk lett hirtelen otthon, a kertben, a szőlőben és máshol. De ez szerintem így is van rendjén. Azonban amikor arra gondolunk, hogy majd akkor csinálunk meg valamit, ha kedvünk lesz, ha semmi más dolgunk nem lesz, akkor csak halogatunk. Most nem lehet, ma nem szakítok erre időt, de majd akkor elmegyek ide is és oda is, megcsinálom azt is, majd meg fogom nézni, ha lesz időm, majd elolvasom, legközelebb megvarrom, jövő héten megszerelem, majd, majd, majd.

Miközben egyáltalán nem biztos, hogy megérjük a holnapot. Hogy lesz idő még elolvasni azt a könyvet, vagy lefoglalni azt a wellnesst, nekivágni annak az utazásnak, megtenni azt a túrát a gyerekekkel, meglátogatni a nagyszülőket.

Mindenki halogat. Ez természetes, érthető és egy bizonyos mértékig elkerülhetetlen is, hiszen a rohanós hétköznapokon mindig nagyon sok elintéznivaló feladatunk van, amikhez nincs mindig kedvünk és időnk. Azonban a halogatással csak tovább görgetjük a teendőket és így végül felhalmozódnak. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy lelkiismeretfurdalással, frusztrációval küzdünk, majd a határidő közeledtével jön a pánikszerű kapkodás, ami pedig biztosan rontja a munkánk minőségét is.

A halogatás okai többfélék lehetnek.

Például nem elég fontos a feladat. Ki kéne otthon takarítani, de akkor sem dől össze a világ, ha ma nem, vagy nem ma csinálom meg. Jó lenne, de elhalasztom. Ráérek kimosni hétvégén is, rendet tenni a ruhásszekrényben jövő héten is. Ismerős?

Halogatunk akkor is, ha nincs kedvünk hozzá. Meg kéne csinálni a matekházit, elolvasni a kötelező olvasmányt, vagy a munkával kapcsolatos jogszabályokat, de olyan szépen süt a nap, hogy képtelen az ember leülni és a papírok, könyvek, laptop felett görnyedni.

Halogatunk, ha túl sok a teendő. Túlvállaljuk magunkat. Annyira sok a feladat, hogy azt se tudjuk mihez kezdjünk először. Pedig minél előbb nekilátunk, annál gyorsabban elfogynak a feladatok.

Nem értjük a feladatot. Előfordul a munkámban, hogy azért halogatok egy feladatot, mert nem értem, pontosan mit kell csinálnom. Nem világos a feladat, frusztrál és halogatom. Pedig előbb-utóbb úgyis szembe kell nézni vele, mert el kell készülnie határidőre. Nekem is sok feladatom lenne ma még. De először inkább iszom egy tejeskávét, és megnézem a leveleimet, az új prospektusokat, amiket hozott a postás, aztán nekilátok a feladatoknak. Becsszó.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.

Mit csinál egy parfümőr? – Az illatok mesterségének titkai

A parfümőr olyan szakember, aki illatokat tervez, készít és fejleszt. A munkája egyszerre tudományos és művészi: jól kell értenie a különféle illatanyagok kémiai tulajdonságaihoz, miközben kreatív érzékkel kell megalkotnia egyedi illatkompozíciókat.

Hogyan befolyásolja a mentális egészségünket a nyelvünk?

A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz. Az, ahogyan beszélünk és gondolkodunk, mélyen befolyásolja a lelki világunkat is. Azok a nyelvek, amelyeket életünk során elsajátítunk, meghatározzák érzelmeink kifejezésének módját, stresszkezelésünket és a másokkal való kapcsolódásunk minőségét.