Menü

Önmagad ellensége vagy?

Honnan tudhatod, hogy te is ellensége vagy önmagadnak?

irreális önértékelés,
negatív énkép,
önszeretet és az önbizalom hiánya,
alacsony önbecsülés,
önérvényesítő képesség hiánya,
hiányzó ismeretek az önmenedzsment területéről,
korlátozó hibás gondolkodási sémák,
korlátozó hiedelmek,
rossz szokások,
negatív sorsminták,
célok hiánya

Amikor feladjuk a küzdelmet, meggyógyul a test, amit gyógyíthatatlannak nyilvánítottak.

Amikor feladjuk a küzdelmet, megoldódik a reménytelen helyzet.

Amikor feladjuk a küzdelmet, egy pillanat alatt összeáll a kép, és megértésre jut bennünk, amit akartunk érteni, és nem ment sehogyan sem.

Amikor feladjuk a küzdelmet, akkor részesei vagyunk az élet áradásának. Annak az életnek, ami mélyen belül minket is működtet, amitől a szívünk dobog, amitől a fű nő, amitől virágba borulnak a fák, és ami éneklésre készteti a madarakat.

A gondoskodás ellensége a szükségleteink kielégítésének elodázása akkorra, amikor majd „lesz” időnk. Talán észrevehetted már magadon, vagy másokon, hogy szeretünk a nyaralásra és a szabikra időzíteni minden gondoskodást. Csakhogy ilyenkor jó eséllyel a fáradalmak kipihenésére és a feltornyosult feladatok elvégzésre lesz csak energiánk. Nem szolgál minket a testünkkel és az elménk működésével kapcsolatos tudatlanságunk sem: sok idő el tud telni, mire igazán megérezzük a szerveztünkben lévő hiányokat. Ahogyan mindig mondom: a gondoskodás, a lassítás sosem lesz sürgősnek tűnő feladat, tudatosan kell odafigyelnünk arra, hogy valós időben megadjuk magunknak a teret és időt rájuk.

A gondoskodás hiánya a túlhajszoltságból ered.

“Amikor túlhajszoltak vagyunk, nem látjuk el magunkat úgy, ahogyan szükségünk lenne rá, nem foglalkozunk a szükségleteinkkel. Ilyenkor nem jutunk el vásárolni, kifogynak otthon a dolgok, nem főzünk, nem iszunk elég vizet napközben, nem ülünk le az asztalhoz nyugodtan enni, nem tudjuk lerakni a telefonunkat este, amikor pihenni kellene, nem is megyünk időben aludni, elhanyagoljuk a sportot, a családot, elhanyagoljuk a kinézetünket, az egészségünket – az olyan tevékenységeket és pillanatokat, amelyek segítenének a testi-lelki egyensúlyunk visszaállításában, hosszú távon a mindennapi egyensúly megtartásában.”

A gondoskodás magunkról tehát sokféleképpen megtörténhet, és egészen apró dolgok is jelenthetik. A slow tevékenységek tipikusan ebbe a kategóriába esnek, de hogy ne csak mindig a sétával, vagy a természetben való kirándulással jöjjek, lehet ez akár egy masszázs, egy arckezelés, egy jó étterem, egy ruhavásárlás is. A gondoskodás alapszükséglet az életünkben, jó kedvre derít, és segít a lassításban.

Szerző: Udvari Fanni

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.