Menü

Meddig egészséges a futás?

Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egy órás kocogással, futással.

Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a futásra.

Kocogás és futás - Mi a különbség?

Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának.

Kezdő futók 10 leggyakoribb hibája

A futás nem csak az állóképességet javítja, és segít az ideális testsúly elérésében, de fiatalon is tart. A felhőtlen örömért azonban kerüljük el a leggyakoribb hibákat!
Kezdő futók 10 leggyakoribb hibája

Ha az iram 10km/h, akkor kb. 600kcal-t, ha 12km/h-ra emelkedik a sebesség, akkor egy óra folyamatos futással kb. 800kcal-t használ fel a szervezete. A 800kcal egy nagy magyaros pizzának vagy 3 szelet dobostortának vagy másfél adag töltött káposztának felel meg.

A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben.

Néhány helyen felbukkannak olyan megállapítások, hogy ha túl sokat futsz, akkor az árt a szívednek, az egészségednek, stb. De ezzel nem leszünk okosabbak, mert valójában ez mindenre igaz. Ha bármit túlzásba viszel, az ártani fog az egészségednek.

Egy szó, mint száz, tudományos igényű értekezés folyik arról a (hátunk mögött!), hogy a futás kontraproduktív (szándékával ellentétes hatást kiváltó) az egészség tekintetében.

Ha rászántad magad a futásra, érdemes előbb 10-15 perces, gyorsabb ütemű gyaloglással kezdened, majd fokozatosan növelned a terhelést vagy az időtartamot, így előbb-utóbb képessé válsz akár 60 percig is folyamatosan futni.

A betonon való futás nem egészséges, mert túl nagy terhelés érkezik a bokára, a csípőre és a térdekre, ezért célszerű gumis, füves vagy salakos pályát választani, melyek kímélik az ízületeket.

Szerző: Udvari Fanni

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.