Menü

Egy szelfi a holokausztemlékmű előtt?

A katasztrófaturizmus a turizmusnak az a fajtája, amely olyan helyeket jelent, ahol valamilyen szerencsétlenség vagy katasztrófa történt. Tény, de az emberek egy része kifejezetten szeret olyan helyre elutazni, ahol valamilyen természeti csapás, tragédia, esetleg tömeggyilkosság történt, de természetesen sokan elítélik az effajta érdeklődést.

Egy szelfi a holokausztemlékmű előtt? Néha egyáltalán nem tudom megérteni az embereket. Azt még mondjuk megértem, hogy elmegy egy ilyen helyre (vagyis nem, nem igazán értem, de elfogadom, hogy van, aki így gondolkozik) azonban azt aztán egyáltalán nem értem meg, miért kell lábatlankodni, alkalmatlankodni, útban lenni egy baleset, vagy tűzeset helyszínén, ahol mentősök, tűzoltók, rendőrök próbálnak segíteni, a munkájukat végezve.

Nem feltétlenül tekinthető katasztrófaturizmusnak, ha valaki Pompei városába utazik, vagy Auschwitz-Birkenauba látogat el, ahova évente több mint 1,4 millióan utaznak, azonban ezeknek a történelmi eseményeknek a helyszíneit felkeresni és esetleg gyertyát gyújtani az áldozatok emlékére, vagy megemlékezni kegyeletteljes dolog. Nem ártunk vele senkinek, de egy baleset helyszínén akadályozni a mentést végző szervek munkáját csak azért, mert nekem fel kell tennem azt a fotót a netre…na ez már túlmegy minden egészséges, elfogadható, józan határon. Újságíró vagyok, de a főiskolán is azt tanultuk, hogy ha az ember ilyen helyszínen tartózkodik, ilyet lát, baleset helyszínére ér, vagy épp onnan tudósít, akkor csak sokkal később újságíró és riporter. Először ember.

A katasztrófaturizmus – tűzoltófeleségként nap, mint nap hallgatom – mennyire megnehezíti a tűzoltók, mentők amúgy is borzasztó felelősségteljes, életeket mentő, áldozatos munkáját, de egyetlen elhivatott tűzoltónak sincs sok türelme és ideje a bámészkodó tömeggel is kedvesen, udvariasan szót érteni percenként, hogy legyenek már kedvesek, hagyják őket végezni a munkájukat. S ha valaki azt gondolná, egy katasztrófaturista ebből ért és zavarában elkullog, nagyot téved. Még nekik áll feljebb, hogy miért nem fotózhatnak, hiszen nekik joguk bárhol lenni.

Nagyon fájó a gondolat is, de jogos a kérdés, nézzük így: akkor is így gondolná a katasztrófaturista, ha az ő szeretteit próbálnák kivágni a sérült autóroncsból, miközben ötven más bámészkodó fényképezgetne? Értem én, hogy kétségtelenül vonzó lehet a veszély közelsége, vagy az, hogy első kézből tapasztalnak meg valamit, amiről mások csak később a hírekből értesülnek, de belegondolnak abba, hogy mi múlik azon, ha a szakemberek nem tudják életmentő munkájukat zavartalanul és nyugodtan, maximálisan a feladatra koncentrálva elvégezni? De tényleg belegondolunk?

A katasztrófaturizmust egyre komolyabban büntetik egyébként Európa számos országában, megjegyzem teljesen jogosan.

Minden kedves és nem kedves, olykor goromba katasztrófaturistát nagyon szépen megkérek a tűzoltók, mentők, rendőrök nevében, hogy ne nehezítsék meg a munkájukat a bámészkodással, fotózással, utóbbival kapcsolatban pedig mindenkit emlékeztetnék a személyiség jogokra. Végezetül pedig egy történet: német tűzoltók készítettek egy rövid videót, amelyben a baleseteknél szelfiző katasztrófaturisták viselkedését mutatják be, a video hatásos lett, a vége különösen sokkoló, a fiatal srác a saját szülei autóbaleseténél szelfizett…

ONLINE RENDELŐ INDUL– Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Krónikus asztmás és allergiás gyermekeknek indul TB támogatott online vizit/távkonzultáció a Svábhegyi Gyermekgyógyintézeben.

Mit is rabolunk a polcokról?

A járvány teljesen átalakította hétköznapjainkat, és ez a Hajrá Egészség oldalán is meglátszik. Egész egyszerűen át kell állnunk más fajta életritmusra, más fajta egészséges életmódra. Hogy jelenleg pánik folyik az emberek között? Ezt most nem tudom megállapítani. De hogy az első napokban az volt, az bizonyos. A felvásárlási láz a tetőfokára hágott, és ha ez nem lenne elég nagy baj, akkor ezt tetézte, hogy sokszor haszontalan termékeket kezdtek el felhalmozni. Persze a legfontosabb, hogy jelen helyzetben ez indokolatlan is.

„Túl jó vagy hozzám” – és ami mögötte van

Az utóbbi években megnövekedett azoknak a száma, akiket depresszió, vagy valamilyen szorongásos probléma miatt kezeltek. A pszichológusok rendszeresen találkoznak olyan páciensekkel, akik nem tudják helyesen felmérni a saját személyiségük jelentőségét, esetleg nem rendelkeznek egészséges önképpel. Ez pedig nemcsak lélektani hatásokkal bír, de az emberi kapcsolatokat is nagyban befolyásolja.

Ne őrülj meg otthon

Nyilván nem is tehetünk most mást, mint nyugalmunkat valamennyire megőrizve óvjuk magunk és szeretteink egészségét, betartsuk a szabályokat, de hogyan ne őrüljünk meg otthon?

Elválasztva – na de meddig?

Akarva-akaratlanul is felmerül mostanság bennünk a kérdés, hogy milyen következményekkel jár a kapcsolatainkra nézve az, ha most egy ideig folyamatosan otthon maradunk. Ha ez nem is jelenti azt, hogy nem tartózkodunk a lakásunkon kívül, hiszen sokan dolgozni is járnak, azért mégis beszűkül az életterünk, és ezzel együtt az emberi kapcsolataink is.