A kiegyensúlyozott lelkiállapot fenntartása
- Dátum: 2020.01.30., 07:12
- Udvari Fanni
- egészség, egyensúly, életvitel, erő, kiegyensúlyozottság, közérzet, lelkiállapot, vitamin
A mai világban az ember aktívabban keresi a boldogság „receptjét”, mint bármikor a múltban. Rengeteg megközelítéssel, módszerrel, tanáccsal találkozhatunk, szinte a bőség zavara áll elő. Talán könnyebben eligazodunk, ha kiemeljük azokat a területeket, illetve szempontokat, amelyek a leginkább kapcsolatba hozhatók a jó közérzettel, az élettel való elégedettséggel.
Jó emberi kapcsolatok – Társas lényként az igazán kiegyensúlyozott lelkiállapotot csak úgy érhetjük el, ha szeretünk és szeretve vagyunk. A családtagjaink, barátaink, munkatársaink iránt érzett bizalom abban is segíthet bennünket, hogy gondjainkat és örömünket meg tudjuk osztani másokkal, ami a jó közérzet egyik alapfeltétele. A szeretetteli közelségnek, az érintésnek szó szerint gyógyító hatása van, kutatási eredmények igazolják az immunrendszer erősítésében betöltött szerepét. Magányosan élő embereknek házi kedvencek tartása is sokat segíthet.

Tervek és célok – Egyik kedvenc mondásom így szól: céltalan hajósnak semmilyen szél nem kedvez. Ha ugyanis nem tudjuk, hová szeretnénk eljutni, csak hánykolódni fogunk az életben. Ennek lehetséges következményei a kiszolgáltatottság érzése, a szorongás és a depresszió. Éppen ezért nagyon fontos, hogy célokat tűzzünk ki magunk elé, és következetesen dolgozzunk azok elérése érdekében. Ne essünk kétségbe, ha valamely tervünk nem, vagy másként valósul meg, mint ahogyan kigondoltuk, hiszen „jobban tudják az Istenek” (Seneca). Siker esetén azonban ne felejtsünk el örülni a megérdemelt eredménynek, hiszen ez fog erőt adni a továbbhaladáshoz.
Adj időt magadnak!
Az első lépés, ha érzed, hogy kezdenek átcsapni a fejed felett a hullámok, hogy keress egy csendes, nyugodt zugot, ahol magadra összpontosítva rövid időre kizárhatod a rohanó külvilágot. A legfontosabb, hogy ne hagyd eluralkodni magadon a stresszt.
Légzőgyakorlatok
A nyugalom elnyerésének egyik leghatékonyabb módja a tudatos légzés elsajátítása. Ezzel a módszerrel minden körülmények között csillapítható a szívverés, a légzésszám és a zaklatott agy egyaránt.

Belső ellenség
Gyakran a legnehezebb feladat önmagunkat legyőzni. Ha mi nem vagyunk képesek hinni a sikerekben, még nehezebben tudjuk leküzdeni az akadályokat. Ez a hozzáállás csak növeli a nyugtalanságot és a szorongást a szervezetben, tehát a legfontosabb, hogy higgyünk önmagunkban.
A depresszió 50-60%-kal növeli az elhalálozás valószínűségét. Hatása összehasonlítható a dohányzás ártalmaival. A depressziósok 16-19%-a öngyilkosság következtében hal meg, valamint 450%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívinfarktust kapnak. A krónikus depresszív hangulat a rákrizikót is megnövelheti 88%-al, valamint a krónikus félelemérzés 300%-kal megnövelheti a végzetes szívinfarktus rizikóját.
Egyes vitaminok és ásványi anyagok jótékonyan hatnak a stresszes időszakokban. Például a B-vitamin család tagjai támogatják az idegrendszer működését, ezzel pedig a kiegyensúlyozott lelkiállapot építőkövei. Érdemes tehát sok B-vitamintartalmú ételt fogyasztani, mint amilyenek a belsőségek, a sovány halak és az olajos magvak, de ma már vitaminkészítmények alkotóelemeiként is hozzájuk juthatunk.
Szerző:Udvari Fanni
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?