Menü

Praktikák alacsony vérnyomás ellen

A legtöbb embernek nincs szüksége orvosi kezelésre az alacsony vérnyomása miatt. Nekik is érdemes azonban ismerniük néhány módszert, amely megemelheti a vérnyomást.

A krónikusan alacsony vérnyomás ugyan az illető életbiztosításának számít, de éppen az idősebb embereknél egyáltalán nem olyan pozitív hatású, mint amilyennek korábban hitték. A legújabb vizsgálatok szerint abból kell kiindulni, hogy csökken az agy vérellátása, minek következében statisztikailag megnövekszik a veszélye az időskori demencia és depresszió kialakulásának. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit több „gőz” orvosi szempontból nézve is kívánatos volna. Ugyanez vonatkozik a tipikus alacsony vérnyomásos páciensekre: fiatal nőkre, illetve serdülő lányokra – ők az emlékezet-, figyelem- és számolási teszteken rendre rosszabbul teljesítenek.

Alacsony vérnyomás esetén az első számú gyógynövény a rozmaring. Ez a növény serkenti a vérkeringést, az ereket, valamint a szívet, és belsőleg (tea formájában) ugyanúgy alkalmazható, mint külsőleg (fürdők, krémek). Ha azonban valakinek visszeres problémái vannak, akkor csak elővigyázatossággal alkalmazható, mivel a javuló vérellátás kitágítja a vénákat.

Fontos, hogy az étkezések (különösen a reggeli) ne legyenek túl bőségesek. Ha nincs szívelégtelenség, javasolt a napi nátrium bevitel 5-10 mg-mal a szokásos dózis fölé emelni, ennek legegyszerűbb módja a sósabb ételek fogyasztása. Sporttal a keringés javul, így a panaszok is enyhülhetnek. Ha éjszaka alváskor a felsőtestet kissé megemeljük, az éjszakai vizelet mennyisége csökkenhet, így a reggeli helyzetváltoztatással kapcsolatos vérnyomásesés valószínűsége is kisebb lesz. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós gyógyharisnya viselése. Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak keresztezése, vagy a leguggolás.

A kávé és az olykor-olykor fogyasztott pezsgő is segíthet a panaszok enyhítésén, bár csak átmenetileg. A gyógynövények közül a rozmaring, a galagonya segíthet, bár ilyen irányú klinikai vizsgálatokat nem végeztek. Sebastian Kneipp, a XIX. századi híres gyógyító pap rozmaringbort itatott „keringésgyengeségben” szenvedő pácienseivel. Ez az alábbiak szerint készül: egy liter fehér borba keverjünk 20 g szárított rozmaring levelet, és tartsuk a keveréket 5 napig zárt üvegben. Ezután szűrjük. Adagolása: napi 2 pohár.

A görögszéna, másik nevén lepkeszeg szintén élénkítő, serken­tő hatású gyógynövény, amely segíthet az érintetteken. Tudományosan igazolt, hogy kolintartalma és B-vitaminjai idegsejtjeinkre serkentő hatást gyakorolnak. Az alacsony vérnyomás pedig joggal magyarázható a vegetatív idegrendszer alulműködésével. Ráadásul a görögszéna a lép vérszűrő kapacitásának növelése révén serkenti a vérképzést is. Sok hipotóniás ugyanis egyben vérszegény is! Az ókor óta is, mert gyógynövény elkészítése azonban néhány gondot vet fel. Korábban magvaiból készítettek teát, de ilyenkor szaponinok szabadulnak fel, amelyek káros hatással vannak a vérképre. Jobb tehát, ha inkább patikai készítményekhez folyamodunk. Javasolt dózis: 3-6 kapszu­la/nap.

Kínában szinte mindenki ismeri és alkalmazza az akupresszúra módszerét. Az alacsony vérnyomást általában a csi-hai (befogadó 6) nevű ponttal kezelik. E pont neve magyar fordításban: az életerő tengere. Két harántujjnyira a köldök alatt található a test középvonalá­ban. Naponta többször, alkalmanként 2-3 per­cig ujjbegyünkkel nyomjuk, masszírozzuk.

A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főként idős magasvérnyomás betegeknél előfordul az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után ajánlatos lefeküdni.

Előfordul, hogy az alacsony vérnyomás csupán tünete egy betegségnek, amely lehet például a mellékvese működési problémája vagy akár szívelégtelenség is. Ezekben az esetekben természetesen orvosi kezelés szükséges, amelynek megkezdésére éppen az ilyen tünetek hívhatják fel a figyelmet!

Szerző :Udvari Fanni

Hormonok a terítéken

A hormonok és a táplálkozás kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy csak a kalóriákról vagy a diétákról beszéljünk. Az étrend, a stressz, az alvás és a mindennapi szokások egyaránt hatással lehetnek a hormonális egyensúlyra, ezáltal energiaszintünkre, étvágyunkra és közérzetünkre is. De vajon milyen szerepet játszanak az elfogyasztott ételek a szervezet rejtett folyamataiban?

A legfontosabb étrend-kiegészítők, ha sportol a gyerek

Három sportoló fiú anyukájaként pontosan tudom, milyen az, amikor az ember egyik kezében kulacs, a másikban szendvics, a fejében pedig egyetlen kérdés zakatol: vajon mindent megadok a gyerekemnek ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön és jól teljesítsen? Edzések, meccsek, versenyek, korai kelések és késő esti vacsorák között sokszor felmerül bennünk, szükség van-e étrend-kiegészítőkre.

Ezért isszák egyre többen a csalánteát

A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.