Miért jó az ősz (is)?

Hogy miért jó az ősz, nos a napsütéses 30 fokos strandolás és a kalandos nyári programok után bizony gondolkoznom kell, miért is lehet jó nekem most az ősz. Vagy az ősz IS. Mert minden évszakot szeretni fogok és tudok is, kérdés, meglátom-e, hogy mi mindenért szerethetem.

Azt nem mondanám őszinte mosollyal, hogy vártuk az iskolakezdést, az új könyveket és tantárgyakat, az se lenne igaz, ha azt mondanám a kellemesen lehűlt levegő tetszik, mert momentán épp ma egész nap fázom, viszont tudok mondani tíz dolgot biztos, amiről állítom, hogy szeretem és ez mind csak ősszel ilyen jó.

Szeretem például az őszi színeket. Az ősz szépen öltöztet. A barna, szürke ruhákat, a mustárságra kabátot, az őszi divatárnyalatokat, a természet színeit futás közben, a tarka lombkoronát mindenütt. Hogy nem izzadok 2 perc múlva, ahogy kilépek az ajtón, nem folyik el a szép őszi aranyló smink, enyhén fúj a szél, de közben még van ereje a napnak. Ez csak az őszhöz tartozó extra csomaghoz jár.

Szeretem az őszi ételeinket, az őszi receptjeimet, az ilyenkor fellelhető idényzöldségekkel, gyümölcsökkel. Az alma ilyenkor is adott, de milyen finom a gesztenye, sütve, vagy főtt formájában, húsok mellé, vagy desszertnek. A sütőtököt hogy szeretem, pedig nem sok esélye volt pár éve, hogy felkerüljön a kedvenc ételeim listájára, s aztán ez mégis változott, elég, ha csak a sűrű és krémes sütőtök krémlevesre gondolok pirított dióval, tökmaggal, sajttal, vagy mandulával. A rántott cukkini, töltött padlizsán és társai, igazi csemegék ilyenkor!

A fahéjas almáspite illatát már attól érzem, hogy leírtam ezt a két szót, a konyhaasztalon pedig egy olyan szép szőlőfürt van, mint egy festmény.

Az őszi dekorációt is szeretem! Ha ebben ügyes lennék, ami nem vagyok, akkor pikk-pakk összedobnék egy akármilyen dísztökös kreálmányt, de nem tudok ilyesmit, viszont gyönyörűeket látok a virágboltokban, szüreti fesztiválokon, mulatságokon, őszi rendezvényeken.

Apropó szüret! Számtalan őszi szüreti program vár ilyenkor, egyik programból a másikba esünk, hangulatos szüreti műsorok, utcabálok, amikor még elég egy vékony kabát és kint lehetünk a főtéren este is, borozgatunk és hallgatjuk valamelyik kedvelt zenekar, együttes műsorát.

Futás. Igen, a futás. Nekem a futás az, ami ilyenkor… nagyon! A legszebb tájak várnak, nem hiába posztoltam ki nemrég a kedvenc mondásom: „a futás az a sport, aminek a legszebb stadiont építették”. Főleg ősszel. A téli erdő se kutya, de az őszi ezerszínű, lombos kavalkád azért nagyon jól keveri a színárnyalatokat a természet palettáján és adja hozzá azt a megfoghatatlanul nyugodt hangulatot. Aki nem futó, akár sétálva, vagy két keréken is élvezheti az őszi szabadtéri sportolás szépségeit!

Ahogy beköszönt az ősz, vagy a hűvösebb idő, nálam úgy kerülnek elő a színesebbnél színesebb bögrék és illatosabbnál illatosabb teák. Igaz a férjem ma is megjegyezte, hogy ezt a meggyeset többet ne vegyem, pedig nem értem, olyan zamata, illata és aromája van, hogy már az illata végett főzök egy csészével. Ha nem teázom, akkor pedig egy kapuccsínó, de aztán krémesen, tejhabosan, a kedvenc édesítőmmel, egészséges verzióban, jó nagy bögrével. Legszívesebben abból a törött fülűből.

Legalább tíz dolgot ígértem, annyi valószínűleg még nincs meg, csak hat, de szerintem, ha lenne még hely, tudnám folytatni a sort. Minden évszak szerethető, már nemcsak a nyárért vagyok oda, hanem a többi hónapot is meg tudom szeretni. Lassan, de biztosan közelednek a téli ünnepek is, éljük meg a várakozás örömét!