Az altató mellékhatásai a szervezetre

A rövid hatású szereket azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nehezen alszanak el, ezek ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot.

Hogyan működnek az altatók?

Az altatók hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik, és a dózis növelésével egyenesen arányosan növekvő gátló hatást fejtenek ki az agy működésére. Először a nyugtató hatás jelentkezik, elősegítik az elalvást, majd mélyítik az alvást, aztán általános érzéstelenítés, sebészeti érzéstelenítés, kóma, majd halál következik az adagok egyenletes növelésével. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más-más javallatban alkalmazhatók. A rövid hatású szereket azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nehezen alszanak el, ezek ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot. A közepes hatás idejű gyógyszerek 5-8 órás alvást biztosítanak, de napközbeni szorongásoldásra is alkalmazzák. A hosszú hatástartamú altatók viszont akkor alkalmazhatók, ha a beteg éjszaka is többször felébred, rosszul alszik, valamint ha erősebb szorongáscsökkentőre van szüksége.

A leggyakrabban alkalmazott altatók

Ma leggyakrabban úgynevezett benzodiazepin típusú altatókat alkalmaznak. Ennek az az oka, hogy a korábbi gyógyszerekkel szemben biztonságosabb vegyületek, ugyanis csak jóval nagyobb dózisoknál idéznek elő alvásnál mélyebb központi hatást. Nem meglepő tehát, hogy kiszorították a régebbi hatóanyagokat a piacról.Benzodiazepin típusú altatók esetén elég nagy adagok bevétele az, ami központi légzésbénító hatás, kóma létrejöttét okozza, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Ezek a szerek gyorsan felszívódnak, hatásuk 1-2 óra alatt kialakul. Bejutnak a magzatba és az anyatejbe is, ezért várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott szedésük. A májban bomlanak le, ezért májkárosodás esetén csökkentett adagban kell alkalmazni. Időseknél a lebontó folyamatok lelassulnak, miközben a nyugtató hatás iránti érzékenység nő, emiatt szintén csökkenteni kell az adagot a kezelőorvos utasításának megfelelően.

Altató szedés mellékhatásai

Könnyen kialakulhat a dependencia, vagyis egy idő után csak az altatóval tud valaki elaludni. Ezzel egyidőben a gyógyszerrel szembeni tolerancia is kialakulhat, vagyis fokozatosan egyre nagyobb adagra van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérjük (a nagyobb adaggal pedig több kellemetlen mellékhatás is járhat).

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az is súlyos problémákat okozhat, amikor abbahagyjuk a régóta szedett altatók alkalmazását. Az "azonnali" hatások között megtalálhatjuk a hányingert, az izzadást, az ingerlékenységet és a kézremegést is. Emellett pedig úgynevezett rebound inszomnia is jelentkezhet, vagyis az álmatlanság még súlyosabban térhet vissza, mint korábban, és előfordulhat, hogy egész éjszaka nem tudunk elaludni.

Így szokhatunk le

A gyógyszer elhagyásának a helyes módja a dózis fokozatos csökkentése, a szedési alkalmak ritkábbá tétele. Ellenkező esetben megvonási tünetek jelentkezhetnek, többek között fejfájás, szorongás, ingerlékenység, érzészavarok alakulhatnak ki, hallucinációk léphetnek fel. Nem ritkán az érdeklődés beszűkülése, a kezdeményezőkészség csökkenése is tapasztalható. Megvonáskor szorongás, feszültség, alvászavar, néha epilepsziás rohamok lépnek fel.

Az eddigiek alapján megérthető, hogy az altatók elég veszélyes szerek, melyek gyakran okoznak függőséget, így nem csoda, hogy csak orvos írhatja fel őket, vény nélkül nem kaphatók. Ha valaki alvászavarban szenved, inkább próbáljon meg kikapcsolódni, más természetes módot keresni a probléma megoldására, mint rögtön gyógyszert szedni.

Szerző :Udvari Fanni