Menü

Egy közel-keleti fűszerkülönlegesség: a cserző szumák

A Közel-Kelet kultúrájának minden szeglete titokzatos, számomra mégis a gasztronómia az, ami a legtöbb fűszeres titkot rejti.

A cserző szumák görög, török és közel-keleti területeken előszeretettel használt fűszer, amit a cserszömörce gyümölcséből állítanak elő. A szömörce fa mostoha olyan körülmények között is termékeny tud maradni, amelyek a Közel-Keleten találhatók, de megél Olaszország és Szicíliában is.

Már az ókori rómaiak is használták hús, és zöldségből készült ételeik ízesítésére. A szumákot nem csak önmagában, hanem olívaolajjal összekeverve is felhasználták a konyhában, mártásként. A cserző szumák az izraeli konyhában is megtalálható, a fűszerkeverék garam masala egyik alapja. Az alább található recept egyik hozzávalóját is a szumák vagy garam masala teszi ki. Ez a könnyed, mégis tápláló spenótsaláta vacsorának tökéletes, Yotam Ottolenghi receptje alapján készül el.

Hozzávalói:

1 evőkanál fehérborecet (almaecettel is kiváló)

1 kisebb lilahagyma

100 g datolya négy részre szeletelve

2 evőkanál olívaolaj

2 kis pita (vékony barna magvas kenyér és alkalmazható)

1 maráknyi mandula, vagy dió

2 teáskanál szumák (vagy gamar masala fűszerkeverék)

½ teáskanál chili por

150 g bébispenót alaposan megmosva

2 evőkanál citromlé

A lilahagymát felszeletelve, a datolyával összekeverve és a fehérborecettel megöntözve és egy csipet sóval mesózva. 20 percig állni hagyjuk. Eközben az apróra vágott mandulát, a pitát 2 evőkanál melegített olívaolajban 5-6 percig megpirítjuk. Miután levesszük a tűzről a pirított pitát és mandulát, összekeverjük a szumákkal, chili porral és egy kis sóval. Helyezzük egy nagy tálba a spenót levelek és keverjük hozzá a fűszerezett pitát és mandulát, majd ízesítsük még citromlével, olívaolajjal és sóval.

Rögtön fogyasztható.

A garam masala pác formájában is kapható, és különleges ízével az egyszerűbb csirkehúst is titokzatosan izgalmassá teszi. A húsételek mellett a tejtermékeket is remekül ízesíti, bátran fűszerezzünk grillételek elkészítésénél is szumákkal, legyen szó sajtról vagy bármilyen zöldségről.

Sipos Zsófia

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.