Munkahelyi zaklatás
- Dátum: 2019.08.22., 06:51
- Varga Ágnes Kata
- barátság, beavatkozás, egészség, kapcsolat, kolléga, következmény, lélek, munka, munkahely, munkatárs, psziché, pszichológia, segítség, tanács, társ, test, tett, tudat, vád, viszony, zaklatás
A munkahelyi zaklatás különösen nehezen definiálható és körülírható fogalom. Nemcsak fizikailag tapasztalhatjuk meg, és nemcsak férfi-női kapcsolatban. Ma már sokkal többféle impulzus meríti ki ezt a kategóriát. Egyre több helyen fordul elő, hogy az ügyfél az ügyintézővel, a vendég a vendéglátóval próbál kikezdeni. De az is zaklatás, ha valaki túl bizalmasan viselkedik egy munkahelyen, vagy szemmel láthatóan egy adott illető ellen dolgozik.

Nem érdemes annak sem lenni, aki a társát megpróbálja kitúrni a helyéről, akár személyeskedéssel, akár verbális bántalmazással. Ugyanis, bár ez hirtelen nem jut eszünkbe, de komoly mentális következményekkel járhat. Sokakon nem úgy jön ki a felelősség és a bűntudat érzése, hogy a tettet követően szorongást vált ki, hanem állandó frusztrációt okoz különböző helyzetekben, amely emlékeket idéz fel a cselekedeteikről. Ez a jelenség napokig, hetekig is elkísérheti és ezáltal gyötörheti az embert. Ráadásul titkon mindenki fél attól egy kis mértékben, hogy egyszer ő kerül a másik oldalra. Ez tovább táplálhatja a stresszt és frusztrációt bennünk.

Ha pedig mi vagyunk az áldozatai egy munkatárs vagy egy ügyfél, egy vendég zaklatásának, akkor nagyon nehéz helyén kezelni a szituációt. Az egyszeri felajánlkozás, az alkalmi megjegyzéstétel még nem minősül zaklatásnak, de felkavarhatja az embert. Ha viszont az impulzus tartósan megmarad, az szorongáshoz vezet. Ez a szorongás pedig leginkább munkaidőben, vagy az azt megelőző időkben lehet a legintenzívebb. Természetesen a probléma forrását kell megszüntetni ilyen esetben. Legjobb, ha megkérünk egy felettest, hogy szóban vagy akár írásban figyelmeztesse azt, aki zaklat minket, legyen az vendég/ügyfél, idegen, vagy dolgozó. Semmilyen körülmények között nem szabad azonban testi bántalmazással fenyegetőzni. Sosem tudhatjuk, hogy kit milyen szándék és cél vezérel, éppen ezért szinte biztosan nem tudunk a zaklató jó belátásában bízni. Ezért mindenképpen a kollégák segítségét kell kérnünk, akik kívülállóként többet tudnak tenni, mint mi érintettként.
Előfordulhat, hogy a kollegiális vagy főnöki beavatkozás nem segít, vagy nem opció, mert a zaklatás pont tőlük jön. Ilyenkor pedig olykor nem akad más lehetőség, mint váltani. A külvilág nem tudhatja, hogy pontosan mi zajlik bennünk, ezért a hozzánk közelállókhoz érdemes őszintének lenni, és megosztani velük az okokat, amelyek a kilépésre vezéreltek minket. Ők később így segítséget tudnak nyújtani nekünk.

Természetesen nem mindig hatalmas a baj. Előfordulnak félreértések, nézeteltérések, amelyeken túl lehet és túl is kell lépni. A munkahelyi zaklatás súlyos vád, ezért soha ne süssük rá olyanra, aki nem követett el semmit! Mindig meg kell vizsgálni a helyzeteket az ő szemszögéből is. Ítéletet hozni sokszor elhamarkodottan szoktunk, még az emberi kapcsolataink minőségét illetően is. Ez pedig meghatározhatja a tudatunkat és a lelkünk egészségét. Figyeljünk oda másokra, gondolkodjunk a cselekedeteink előtt, és kellő empátiával forduljunk társaink, ismerőseink és az ismeretlenek felé is, hogy a félreértéseket elkerüljük!
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.