Szervezetünk kálium forrásai
- Dátum: 2019.06.17., 07:28
- Udvari Fanni
- egészség, izom, kálium, sav-bázis egyensúly, szervezet, tápanyag, vitamin
A káliumról viszonylag keveset szoktunk hallani, pedig ez az ásványi anyag is a szervezetünk számára elengedhetetlen mikrotápanyagok közé tartozik. Szerepe van az idegrendszeri ingerületátvitelben, az izmok működésében, a sejtek energiaellátásában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában, a vérnyomás szabályozásában. Törekedjünk a napi fél kg zöldség-gyümölcs elfogyasztására, étkezzünk változatosan, színesen.
1. Burgonya
A lehető leghétköznapibb alapanyag, elkészítésével kapcsolatban arra figyeljünk, hogy ha főzzük, akkor az ásványianyag-tartalom egy része az elöntött főzővízzel távozik. Ezért, ha lehet, süssük inkább sütőben, persze minimális zsiradékkal!
2. Fejtett bab
A fejtett bab egészen extrém mennyiségű káliumot tartalmaz, 10 dkg közel 1800 mg-t. Az ő esetében is érdemes kicsit túllépni a levesen és a gulyáson (na nem mintha ezeket én nem szeretném), próbáljuk ki bátran saláta vagy más köret formájában.
3.Sűrített paradicsom
A paradicsom is magas káliumtartalmú zöldség, koncentrált formájában, legyen az akár egy passata, akár a hagyományosabb sűrített paradicsom, a káliumtartalom is koncentrálódik.
4. Sütőtök
A sütőtök szezonja lassan véget ér, azért 1-1- utolsó fogást még készíthetünk belőle a hétvégén. Magas káliumtartalma ráadásul magas karotin- és élelmi rost tartalommal párosul.
5. Spenót
Nagyon sok ízletes recept alapján tudsz a spenótból csodás ételt készíteni. Ezt az egészséges, vitaminokban és ásványi sókban bővelkedő zöld levelű ételt nem véletlenül erőltették szüleink. A mai plusz érv a spenót mellett: 1 bögre spenót 839 mg káliumot tartalmaz.
Egy csésze bab, fél szelet hal akár ezer milligramm káliumot is tartalmazhat, de egy nagyobb papayában vagy egy csésze paradicsomszószban is találunk belőle 750 milligrammot.Egy fél avokádó, egy nagyobb banán, egy pohár narancslé vagy joghurt 500 milligramm káliummal szolgál számunkra, de 250-350 milligramm körüli mennyiséghez már egy mangóból, egy pohár tejből, egy nektarinból, negyed csésze mazsolából vagy egy szelet görögdinnyéből is hozzájuthatunk
Figyeljünk oda a mértékletességre és arra, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben a szervezetünk!
Szerző:Udvari Fanni
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei
Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?
A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.