Leánybúcsú kontra legénybúcsú

Egy padon figyeltem, ahogy a gyerekeim játszanak a játszótéren, miközben egy csapat lányra lettem figyelmes, egyen pólóban, nagy csokor csillámos lufival, két pezsgősüveggel, amint elkezdtek valami furcsa táncot lejteni az arra tévedt járókelőkkel. Hamar leesett, hogy itt a lánybúcsúk ideje!

A közelgő nyár az esküvők szezonját is jelzi, és így értelem szerűen a leánybúcsúk száma is megnövekszik. Hogy ki hogyan szervez leánybúcsút és mi a menő mostanság? Nos, annyira nem vagyok tapasztalt a témában, viszont számtalan ötlet található a világhálón, ha valaki ilyesmi szervezésébe kezd. Bevallom tavaly voltam egy többnapos balatoni lánybúcsúban, melyre egyáltalán nem vágytam és aztán, ahogy lenni szokott: kellemesen csalódtam.

Először nem értettem, mire jó ez a felhajtás, miért kell egy hatalmas lagzi előtt még nyolcvanezret „kidobni” limuzinra meg felfújható dolgokra, esetleg chippanddale showra (az nálunk nem volt, eskü), az elfogyasztott alkoholmennyiségre, a néha kínos utcai feladatokra. Hetekig tartó készülődés, szervezkedés, dekoráció, ötletek, játékok, étterem, sütés-főzés… ezt mind minek egyetlen este kedvéért? Gondoltam, öreg vagyok én már ehhez, aztán mégis becsomagoltam és elmentem a barátnőm lánybúcsús bulijára Siófokra.

Akármit is gondol az ember egy ilyen buliról, a megszervezése bizony nem kis feladat, csak kapkodtam a fejem, mennyi apró részletre gondoltak a szervezők és milyen jól sültek el a poénos feladatok, mennyire ötletesek voltak az ajándékok, igényes a szállás, a dekoráció, emlékezetes a közös produkció.

A menyasszony és a barátnők nagyon jól érezték magukat, s ez is volt a cél, de mi minden szükséges ahhoz, hogy jól sikerüljön ez a nap és emlékezetes maradjon a menyasszony számára? Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy a buli ne az esküvő előtti napon legyen, s a rendezvényszervezők arra is ügyelnek, hogy hiába az a legjobb, ha a leánybúcsúnak van előre eltervezett menetrendje, azért ahhoz nem kell mereven ragaszkodni, amíg mindenki jól érzi magát, addig a spontaneitás a fő. Senki nem szeret „vezényszóra” bulizni.

A szervezőknek figyelniük kell arra, hogy a meglepetések esetenként rosszul is elsülhetnek, ha figyelmen kívül hagyják a menyasszony ízlésvilágát, igényeit, szórakozási szokásait. Mielőtt nekiesnénk a lázas szervezésnek, nem árt informálódni a menyasszony igényeiről, ízléséről, szokásairól, hogy a búcsúja ne rémálom legyen, hanem felejthetetlen élmény. A meghívott vendégekről is egyeztetni kell és a helyszín, időpont kiválasztása is nagy körültekintést igényel. Aki ilyesmi szervezésébe kezd, jó, ha alaposan utánanéz a szokásoknak.

Nemcsak a leánybúcsúk, hanem a legénybúcsúk szükségessége is vitathatatlan. A legénybúcsú megszervezése viszont szerintem lényegesen egyszerűbb feladat. Legalábbis, amikor a férjemtől megkérdeztem mi mindent csináltak a fiúbulin, nagyon rövid választ kaptam: „Mit? Hát ittunk.”