Az út szépsége emel fel, nem a cél gyors elérése
- Dátum: 2019.05.03., 18:26
- boldogság, cél, kitartás, lélek, motiváció, öröm, pszichológia, szépség, út
Soha nincs késő, hogy valamit elkezdj. Legyen szó egy új munkáról, egy hivatásról, akármilyen kapcsolatról vagy akár egy hobbiról, ami később talán a megélhetésedet is biztosítja. Soha nincs késő, hogy tanulni kezdj. Biztos, hogy nem lesz könnyű, az elején főleg nem, de ha elég erős vagy, nem adod fel, csak mész előre, mintha a frontvonal felé sétálnál, nem fékezel, akkor meg fogod állni a helyed. Ebben a helyzetben képes leszel fejleszteni magadat, hogy napról napra jobbá válj. Nem feltétlenül kell tudnod, merre mész, hiszen tudjuk, hogy általában nem a cél az, ami boldoggá teszi az embert, hanem az oda vezető út, ami tele van kihívásokkal, teljesítendő feladatokkal, örömökkel, hegyekkel és völgyekkel.
Viszont menned kell. Mindegy merre, csak menj! Ne toporogj a pocsolyában! Élvezd az utat, amit megteszel! Örülj az apró ajándékoknak és meglepetéseknek, amelyeket a környezetedtől, a természetből vagy bárhonnan kapsz. Rengeteg ember él a Földön, akik várnak a csodára, és közben semmit nem tesznek érte. Nem indulnak el semmilyen irányban. Az életük közben apránként rémálommá válik. Minden lépés nehezükre esik, a mindennapi feladatokat nyűgnek, tehernek érzik. A végén az egészségükkel fizetnek ezért a hozzáállásért.
Te viszont ettől a pillanattól megteheted (ha eddig esetleg nem tetted volna meg), hogy hagyod, hogy minden ölelés, puszi, csók, találkozás, szép szó boldoggá tegyen, és ezáltal képes legyél előretekinteni és arra haladni. Ha most itt lennél, megkérdezhetnéd tőlem: Persze, és rengeteg ember van, akik tudják a céljukat, dolgoznak és tesznek érte, mégsem érik el azt sosem. Miért történhet ez meg? Én pedig azt felelném: Ha vetsz egy pillantást ezekre az emberekre, megláthatod, hogy sokkal boldogabbak, stabilabbak, kiegyensúlyozottabbak mindannak ellenére, hogy esetleg sosem jutnak el az áhított célhoz, amiért kitartóan küzdöttek.
Van-e ennél jobb bizonyíték arra, hogy az életben megtett utadat élvezni sokkal felemelőbb és fontosabb, mint minden célt azonnal, hirtelen elérni, magadévá tenni, és közben tudomást sem szerezni az út szépségéről?
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.