Menü

Rémálmok

Az álom az orvostudomány olyan területe, amely a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár rengeteget kutatják. Hogy mi befolyásolja, mi okozza, mi alakítja ki, arra csak nagyjából tudnak következtetni. A neurológia, pszichiátria foglalkozik ezzel a területtel legtöbbet, ám munkájuk még mindig nem hozta meg a mindenre hatással lévő áttörést, amire oly sokan várnak, hogy problémáikra végre megoldást találjanak.

Mit hiszünk a rémálmokról? Sokan azt, hogy baljós jelek, melyekre megéri hallgatni. Mások az elkerülhető végzetet látják benne, mely mintegy jelként próbál figyelmeztetni minket a közelgő rosszra, melyet egy kis akarattal még kikerülhetünk. Megint mások abban hisznek, hogy minél szörnyűbb álmaik vannak, annál szerencsésebb lesz az életük. De kire hallgassunk ez esetben? Az ezotéria szakértőire? A szkeptikusokra? Az álmoskönyvek íróira? Honnan tudhatják ezek az írók, hogy milyen álmok milyen történéseket vonzanak?

A válasz bonyolult, mint maga a kérdés. De az biztos, hogy egy minimális szinten mind tisztában vagyunk az álmainkkal. Ha sokat stresszelünk, az egy idő múlva mindenképpen hatással lesz az alvásunkra. A stresszt kiváltó ok pedig sűrűn jelenik meg az álmunkban valamilyen formában. Ezért fordul elő, hogy vizsga vagy érettségi előtt álló diákok olykor szürreális álomélményekről számolnak be az említett eseménnyel kapcsolatban. Ugyanígy egy szakítás, válás vagy egy tragédia is lehet olyan hatással az emberi pszichére, hogy azt az ember az álmok színterén próbálja meg feldolgozni.

Hogy miért van ez, az sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Köze van az emlékezethez, az észleléshez, az értékrendhez, és minden apró, talán észrevétlenül maradt ingerhez, ami a külvilág felől érkezik. Köze van az érzéseinkhez, az elfojtott konfliktusainkhoz és a titkainkhoz is. Mindenhez, ami szorongást vált ki. Ez a szorongás ugyanis, ha nap közben nem tud a felszínre törni, könnyen megeshet, hogy éjszaka próbál minket szembesíteni az igazsággal. Olyan ez, mintha a testünk leállítana minket, és levetítene egy filmet arról, hogy milyen következményei vannak a pszichés egészségünk elhanyagolásának.

Habár igazán konkrétat a rémálmainkról nem nagyon fogunk megtudni, senkinek sem ártunk vele, ha kutatunk utána kicsit. Nézzünk magunkba, derítsük ki, hogy mi nyomaszt minket, esetleg kérjük szakértő segítségét a megoldással kapcsolatban. És ne aggódjuk túl a dolgot, hiszen az álom, akármilyen is, álom marad.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.