Menü

Rémálmok

Az álom az orvostudomány olyan területe, amely a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár rengeteget kutatják. Hogy mi befolyásolja, mi okozza, mi alakítja ki, arra csak nagyjából tudnak következtetni. A neurológia, pszichiátria foglalkozik ezzel a területtel legtöbbet, ám munkájuk még mindig nem hozta meg a mindenre hatással lévő áttörést, amire oly sokan várnak, hogy problémáikra végre megoldást találjanak.

Mit hiszünk a rémálmokról? Sokan azt, hogy baljós jelek, melyekre megéri hallgatni. Mások az elkerülhető végzetet látják benne, mely mintegy jelként próbál figyelmeztetni minket a közelgő rosszra, melyet egy kis akarattal még kikerülhetünk. Megint mások abban hisznek, hogy minél szörnyűbb álmaik vannak, annál szerencsésebb lesz az életük. De kire hallgassunk ez esetben? Az ezotéria szakértőire? A szkeptikusokra? Az álmoskönyvek íróira? Honnan tudhatják ezek az írók, hogy milyen álmok milyen történéseket vonzanak?

A válasz bonyolult, mint maga a kérdés. De az biztos, hogy egy minimális szinten mind tisztában vagyunk az álmainkkal. Ha sokat stresszelünk, az egy idő múlva mindenképpen hatással lesz az alvásunkra. A stresszt kiváltó ok pedig sűrűn jelenik meg az álmunkban valamilyen formában. Ezért fordul elő, hogy vizsga vagy érettségi előtt álló diákok olykor szürreális álomélményekről számolnak be az említett eseménnyel kapcsolatban. Ugyanígy egy szakítás, válás vagy egy tragédia is lehet olyan hatással az emberi pszichére, hogy azt az ember az álmok színterén próbálja meg feldolgozni.

Hogy miért van ez, az sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Köze van az emlékezethez, az észleléshez, az értékrendhez, és minden apró, talán észrevétlenül maradt ingerhez, ami a külvilág felől érkezik. Köze van az érzéseinkhez, az elfojtott konfliktusainkhoz és a titkainkhoz is. Mindenhez, ami szorongást vált ki. Ez a szorongás ugyanis, ha nap közben nem tud a felszínre törni, könnyen megeshet, hogy éjszaka próbál minket szembesíteni az igazsággal. Olyan ez, mintha a testünk leállítana minket, és levetítene egy filmet arról, hogy milyen következményei vannak a pszichés egészségünk elhanyagolásának.

Habár igazán konkrétat a rémálmainkról nem nagyon fogunk megtudni, senkinek sem ártunk vele, ha kutatunk utána kicsit. Nézzünk magunkba, derítsük ki, hogy mi nyomaszt minket, esetleg kérjük szakértő segítségét a megoldással kapcsolatban. És ne aggódjuk túl a dolgot, hiszen az álom, akármilyen is, álom marad.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?

Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.

Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban

A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.