Menü

Rémálmok

Az álom az orvostudomány olyan területe, amely a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár rengeteget kutatják. Hogy mi befolyásolja, mi okozza, mi alakítja ki, arra csak nagyjából tudnak következtetni. A neurológia, pszichiátria foglalkozik ezzel a területtel legtöbbet, ám munkájuk még mindig nem hozta meg a mindenre hatással lévő áttörést, amire oly sokan várnak, hogy problémáikra végre megoldást találjanak.

Mit hiszünk a rémálmokról? Sokan azt, hogy baljós jelek, melyekre megéri hallgatni. Mások az elkerülhető végzetet látják benne, mely mintegy jelként próbál figyelmeztetni minket a közelgő rosszra, melyet egy kis akarattal még kikerülhetünk. Megint mások abban hisznek, hogy minél szörnyűbb álmaik vannak, annál szerencsésebb lesz az életük. De kire hallgassunk ez esetben? Az ezotéria szakértőire? A szkeptikusokra? Az álmoskönyvek íróira? Honnan tudhatják ezek az írók, hogy milyen álmok milyen történéseket vonzanak?

A válasz bonyolult, mint maga a kérdés. De az biztos, hogy egy minimális szinten mind tisztában vagyunk az álmainkkal. Ha sokat stresszelünk, az egy idő múlva mindenképpen hatással lesz az alvásunkra. A stresszt kiváltó ok pedig sűrűn jelenik meg az álmunkban valamilyen formában. Ezért fordul elő, hogy vizsga vagy érettségi előtt álló diákok olykor szürreális álomélményekről számolnak be az említett eseménnyel kapcsolatban. Ugyanígy egy szakítás, válás vagy egy tragédia is lehet olyan hatással az emberi pszichére, hogy azt az ember az álmok színterén próbálja meg feldolgozni.

Hogy miért van ez, az sokkal összetettebb, mint gondoljuk. Köze van az emlékezethez, az észleléshez, az értékrendhez, és minden apró, talán észrevétlenül maradt ingerhez, ami a külvilág felől érkezik. Köze van az érzéseinkhez, az elfojtott konfliktusainkhoz és a titkainkhoz is. Mindenhez, ami szorongást vált ki. Ez a szorongás ugyanis, ha nap közben nem tud a felszínre törni, könnyen megeshet, hogy éjszaka próbál minket szembesíteni az igazsággal. Olyan ez, mintha a testünk leállítana minket, és levetítene egy filmet arról, hogy milyen következményei vannak a pszichés egészségünk elhanyagolásának.

Habár igazán konkrétat a rémálmainkról nem nagyon fogunk megtudni, senkinek sem ártunk vele, ha kutatunk utána kicsit. Nézzünk magunkba, derítsük ki, hogy mi nyomaszt minket, esetleg kérjük szakértő segítségét a megoldással kapcsolatban. És ne aggódjuk túl a dolgot, hiszen az álom, akármilyen is, álom marad.

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.