Menü

Mit is nevezünk EQ-nak?

Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.

Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében azt fogalmazza meg, hogy az EQ adja a legemberibb varázsaink túlnyomó részét. Vagyis ez kedvességet, becsületességet, önuralmat, erkölcsiséget és segítőkészséget jelent. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőkből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző "érzelmi intelligenciá"-nak nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, az együttérző attitűd és a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki ezek birtokában van és fejleszti őket.

Az erkölcs alapköve az együttműködés, a segítségadás. Ez az emberré válást elősegítette, ennek hiánya bizony kiégéshez vezet. Gondoljuk csak végig, milyen belső érzelem járja át szívünket, amikor segítünk a másiknak? Próbáljuk ezt naponta gyakorolni, hiszen, amit önzetlenül adunk, az valamilyen formában visszatér hozzánk! Az EQ olyan csodálatos képessége az embernek, amely kiegyensúlyozottságot, boldog életet eredményez. Továbbá olyan tudás és képességek sorozata, amelyek hatással vannak arra, hogy valaki meg tudjon birkózni érzelmeivel, dühkitöréseivel. Érdekesség, hogy a több törzsi társadalomban, ha valaki hibát követett el beállították a csoport közepére és 24 órán keresztül csak a jó tulajdonságait sorolták fel, mert azt mondták, hogy nem azzal fogják azonosítani, amilyen rosszat elkövetett, hanem amilyen jó dolgokat cselekedett. Tehát nem megszégyenítették, hanem felemelték. A másikat nem megalázni, elítélni kell, hanem segítséget adni! Szerintem ez nagyon is elgondolkodtató a mai ember számára.

Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?

Ma már teljesen természetes, hogy pénzt és időt áldozunk testünk karbantartására, elmegyünk egyet kikapcsolódni, wellnessezni, ugyanakkor belső harmóniánkért, kapcsolataink ápolásáért nem sokat teszünk. Pedig érzelmi intelligenciánk tudatosításával és fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk karrierünkben és a magánéletünkben egyaránt. Az EQ szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével, valamint azzal, hogy a státusz milyen magasan áll egy szervezet hierarchiájában. Vagyis megfelelő IQ-val és szakmai hozzáértéssel lehet valaki jó mérnök vagy igazgató, de az, hogy ennél feljebb jut-e, már az önbizalomtól, a mások felé tanúsított empátiától, kapcsolattartási képességtől függ.

Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik együtt, olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a bizalom, őszinteség és az érdeklődés egymás iránt. Ezáltal válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé, dinamikus szervezetté. A munkatársak motiváltabbak, céltudatosak lesznek, emelkedik a tanulási képességük, csökkennek a munkahelyi stressz faktorok, ami egyértelmű teljesítménynövekedést fog eredményezni.

1. Gyakorold kezelni érzelmeidet!

Kérdezd meg magadtól, hogy vagy egy adott szituációban és próbáld meg azonosítani a megfelelő érzettel! Amikor valakivel beszélgetsz figyelj oda, legyél jelen, kérdezz vissza, hiszen ezáltal jobban rá tudsz hangolódni a másikra!

2. Fejleszd empatikus képességedet!

Ne csak a saját szemszögedből lásd a körülötted lévő világot, figyeld meg mások gondolatait, amelyek akár téged is építhetnek!

3. Figyelj a kommunikációdra!

Olvass, tapasztalj minél többet és közben ezeket az élményeket oszd meg mással is úgy, hogy érthető legyen!

4. Ismerd meg magad!

Próbálj meg minél jobban befelé figyelni, saját magadra fókuszálni. Manapság tömérdek mennyiségű könyvet, motivációs videót, előadást található a neten, amelyekből tanulhatsz.

Szerző: Udvari Fanni

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.