Mit is nevezünk EQ-nak?
- Dátum: 2018.11.05., 10:00
- Udvari Fanni
- empátia, EQ, érzelem, IQ, képesség, motiváció, önfejlesztés, önismeret, tanulás, tudatosság
Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.
Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében azt fogalmazza meg, hogy az EQ adja a legemberibb varázsaink túlnyomó részét. Vagyis ez kedvességet, becsületességet, önuralmat, erkölcsiséget és segítőkészséget jelent. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőkből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző "érzelmi intelligenciá"-nak nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, az együttérző attitűd és a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki ezek birtokában van és fejleszti őket.

Az erkölcs alapköve az együttműködés, a segítségadás. Ez az emberré válást elősegítette, ennek hiánya bizony kiégéshez vezet. Gondoljuk csak végig, milyen belső érzelem járja át szívünket, amikor segítünk a másiknak? Próbáljuk ezt naponta gyakorolni, hiszen, amit önzetlenül adunk, az valamilyen formában visszatér hozzánk! Az EQ olyan csodálatos képessége az embernek, amely kiegyensúlyozottságot, boldog életet eredményez. Továbbá olyan tudás és képességek sorozata, amelyek hatással vannak arra, hogy valaki meg tudjon birkózni érzelmeivel, dühkitöréseivel. Érdekesség, hogy a több törzsi társadalomban, ha valaki hibát követett el beállították a csoport közepére és 24 órán keresztül csak a jó tulajdonságait sorolták fel, mert azt mondták, hogy nem azzal fogják azonosítani, amilyen rosszat elkövetett, hanem amilyen jó dolgokat cselekedett. Tehát nem megszégyenítették, hanem felemelték. A másikat nem megalázni, elítélni kell, hanem segítséget adni! Szerintem ez nagyon is elgondolkodtató a mai ember számára.
Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?
Ma már teljesen természetes, hogy pénzt és időt áldozunk testünk karbantartására, elmegyünk egyet kikapcsolódni, wellnessezni, ugyanakkor belső harmóniánkért, kapcsolataink ápolásáért nem sokat teszünk. Pedig érzelmi intelligenciánk tudatosításával és fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk karrierünkben és a magánéletünkben egyaránt. Az EQ szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével, valamint azzal, hogy a státusz milyen magasan áll egy szervezet hierarchiájában. Vagyis megfelelő IQ-val és szakmai hozzáértéssel lehet valaki jó mérnök vagy igazgató, de az, hogy ennél feljebb jut-e, már az önbizalomtól, a mások felé tanúsított empátiától, kapcsolattartási képességtől függ.
Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik együtt, olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a bizalom, őszinteség és az érdeklődés egymás iránt. Ezáltal válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé, dinamikus szervezetté. A munkatársak motiváltabbak, céltudatosak lesznek, emelkedik a tanulási képességük, csökkennek a munkahelyi stressz faktorok, ami egyértelmű teljesítménynövekedést fog eredményezni.

1. Gyakorold kezelni érzelmeidet!
Kérdezd meg magadtól, hogy vagy egy adott szituációban és próbáld meg azonosítani a megfelelő érzettel! Amikor valakivel beszélgetsz figyelj oda, legyél jelen, kérdezz vissza, hiszen ezáltal jobban rá tudsz hangolódni a másikra!
2. Fejleszd empatikus képességedet!
Ne csak a saját szemszögedből lásd a körülötted lévő világot, figyeld meg mások gondolatait, amelyek akár téged is építhetnek!
3. Figyelj a kommunikációdra!
Olvass, tapasztalj minél többet és közben ezeket az élményeket oszd meg mással is úgy, hogy érthető legyen!
4. Ismerd meg magad!
Próbálj meg minél jobban befelé figyelni, saját magadra fókuszálni. Manapság tömérdek mennyiségű könyvet, motivációs videót, előadást található a neten, amelyekből tanulhatsz.
Szerző: Udvari Fanni
Túl sok veszekedés egy párkapcsolatban – Mi áll az állandó konfliktusok hátterében?
A párkapcsolatok természetes velejárói a nézeteltérések, hiszen két különböző személyiség, eltérő szokásokkal, értékrenddel és érzelmi szükségletekkel próbál közös életet kialakítani. Azonban amikor a viták mindennapossá válnak, és már a legapróbb dolgokból is komoly veszekedés alakul ki, érdemes megvizsgálni, mi húzódhat meg a háttérben. A túl sok veszekedés gyakran nem maga a probléma, hanem egy mélyebb kapcsolati nehézség tünete.
Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?
Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.
A kétszínűség valódi arca
A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?