Mit is nevezünk EQ-nak?
- Dátum: 2018.11.05., 10:00
- Udvari Fanni
- empátia, EQ, érzelem, IQ, képesség, motiváció, önfejlesztés, önismeret, tanulás, tudatosság
Az EQ, vagyis érzelmi intelligencia az IQ későn felfedezett része. Általában, aki szuper intelligens, az az érzelmeit is helyén tudja kezelni. Hogyha egy ember felhalmozott lexikális tudással rendelkezik, viszont szociális kapcsolataiban nem korrekt, a konfliktusokat sem tudja jól kezelni, akkor kiegyensúlyozatlanná válik. A boldog élethez 20 százalék IQ és 80 százalék EQ szükséges.
Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében azt fogalmazza meg, hogy az EQ adja a legemberibb varázsaink túlnyomó részét. Vagyis ez kedvességet, becsületességet, önuralmat, erkölcsiséget és segítőkészséget jelent. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőkből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző "érzelmi intelligenciá"-nak nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, az együttérző attitűd és a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki ezek birtokában van és fejleszti őket.

Az erkölcs alapköve az együttműködés, a segítségadás. Ez az emberré válást elősegítette, ennek hiánya bizony kiégéshez vezet. Gondoljuk csak végig, milyen belső érzelem járja át szívünket, amikor segítünk a másiknak? Próbáljuk ezt naponta gyakorolni, hiszen, amit önzetlenül adunk, az valamilyen formában visszatér hozzánk! Az EQ olyan csodálatos képessége az embernek, amely kiegyensúlyozottságot, boldog életet eredményez. Továbbá olyan tudás és képességek sorozata, amelyek hatással vannak arra, hogy valaki meg tudjon birkózni érzelmeivel, dühkitöréseivel. Érdekesség, hogy a több törzsi társadalomban, ha valaki hibát követett el beállították a csoport közepére és 24 órán keresztül csak a jó tulajdonságait sorolták fel, mert azt mondták, hogy nem azzal fogják azonosítani, amilyen rosszat elkövetett, hanem amilyen jó dolgokat cselekedett. Tehát nem megszégyenítették, hanem felemelték. A másikat nem megalázni, elítélni kell, hanem segítséget adni! Szerintem ez nagyon is elgondolkodtató a mai ember számára.
Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia?
Ma már teljesen természetes, hogy pénzt és időt áldozunk testünk karbantartására, elmegyünk egyet kikapcsolódni, wellnessezni, ugyanakkor belső harmóniánkért, kapcsolataink ápolásáért nem sokat teszünk. Pedig érzelmi intelligenciánk tudatosításával és fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk karrierünkben és a magánéletünkben egyaránt. Az EQ szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével, valamint azzal, hogy a státusz milyen magasan áll egy szervezet hierarchiájában. Vagyis megfelelő IQ-val és szakmai hozzáértéssel lehet valaki jó mérnök vagy igazgató, de az, hogy ennél feljebb jut-e, már az önbizalomtól, a mások felé tanúsított empátiától, kapcsolattartási képességtől függ.
Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik együtt, olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a bizalom, őszinteség és az érdeklődés egymás iránt. Ezáltal válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé, dinamikus szervezetté. A munkatársak motiváltabbak, céltudatosak lesznek, emelkedik a tanulási képességük, csökkennek a munkahelyi stressz faktorok, ami egyértelmű teljesítménynövekedést fog eredményezni.

1. Gyakorold kezelni érzelmeidet!
Kérdezd meg magadtól, hogy vagy egy adott szituációban és próbáld meg azonosítani a megfelelő érzettel! Amikor valakivel beszélgetsz figyelj oda, legyél jelen, kérdezz vissza, hiszen ezáltal jobban rá tudsz hangolódni a másikra!
2. Fejleszd empatikus képességedet!
Ne csak a saját szemszögedből lásd a körülötted lévő világot, figyeld meg mások gondolatait, amelyek akár téged is építhetnek!
3. Figyelj a kommunikációdra!
Olvass, tapasztalj minél többet és közben ezeket az élményeket oszd meg mással is úgy, hogy érthető legyen!
4. Ismerd meg magad!
Próbálj meg minél jobban befelé figyelni, saját magadra fókuszálni. Manapság tömérdek mennyiségű könyvet, motivációs videót, előadást található a neten, amelyekből tanulhatsz.
Szerző: Udvari Fanni
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.