Menü

Egészséges tejdesszertek?

Szeretném leszögezni, hogy az én fiaim is odavannak a krémtúróért, ahogyan gyerekkoromban mi is nagykanállal ettük. A túró rudi is örök kedvenc, a joghurtokat is nagyon szeretjük, s időnként viszek is haza ilyesmit a fiúknak - ki is kapkodják a kezemből. Kérdés, hogy vajon mennyi a mérték és valóban egészségesek ezek a tejtermékek? Merthogy fittnek és szuper egészségesnek reklámozzák őket, az biztos, ám, ha közelről megnézzük, nem éppen a diéta mintapéldányai.

Megdöbbentő dolgot derítettek ki a bolti joghurtokról a minap a britek, különösen az organikus és a gyerekeknek szánt joghurtok cukortartalma haladja meg az ajánlott szintet – állapította meg egy brit felmérés. Azt hiszem nem kell messze mennünk, itthon is tanulságos körülnézni a boltok polcain.

Van krémtúró a hűtőben, gyorsan megnézem mi minden van benne: túró, (igaz mindössze 50%), víz, cukor, kevés mazsola, kukoricakeményítő, még cukor, tejsavópor, cukor harmadszor is, stabilizátorok, aroma, színezék. 27 grammos szénhidráttartalmának 25 grammja tiszta cukor.

A joghurt vitathatatlanul remek fehérje-, kalcium-, jód- és B12-vitamin-forrás, ugyanakkor az is tény, hogy a gyerekeknek szánt termékek egyetlen adagja is a napi ajánlott cukorbevitelük csaknem felét tartalmazhatja.

De a rostos gyümölcslevek is döbbenetesek, nem mennek át a rostán, ha diétáról beszélünk, hiszen az összetevők között vizet, fruktóz-glükózszörpöt, cukrot, találunk. Gyümölcstartalom némelyikben elenyésző. Pedig milyen gyönyörű nagy gyümölcsök vannak a dobozon, milyen friss, érett és lédús gyümölcsök fotói csábítanak rajta! Pedig (tisztelet a kevés kivételnek) a gyümölcstartalmuk igencsak szerény, ellenben szénhidráttartalmuk majdnem teljes része tiszta cukor.

Nyilván tisztában vagyok a marketinggel a reklámok hatásaival, a gyerekeim igényeivel és mivel összhangra törekszem és nem tiltásokra, ezért alkalmanként választhatnak a tejes pultból, amit szeretnének (és legalább nem a csokis polcok felé rohannak). Arra is büszke vagyok, hogy a 82 éves dédink is megérti, hogy nem szeretnék táblás töltött csokoládét, robbanós cukorkát, kakasos nyalókát, pillecukrot és hasonlókat kapni alkalmakkor, viszont örülünk a kiló banánnak, a diónak és mogyorónak, a dédi féle zabpelyhes sütinek és olykor az ilyen tejdesszertek is beleférhetnek.

Semmi sem tilos, semelyik cukros élelmiszer sem "mérgező", egyik édességet sem kell kerülni (kivéve, ha ételérzékenység áll fenn) csak tudni kell a mértéket. Olykor inkább a natúr joghurtot választani friss gyümölccsel, cukros reggeliző pehely helyett zabkását teljes kiőrlésű zabpehellyel, hozzáadott cukor nélküli tejdesszerteket, joghurtokat, pudingokat, zsírszegény tejet vagy alacsony kalóriatartalmú növényi tejet, kefírt, sajtot, vagy cukormentes túrórudit. Végig kell nézni a kínálatot, szerencsére ma már egyre bővül a választék és gondolnak a diétázókra, cukorbetegekre, laktóz érzékenyekre és egészségesebben táplálkozókra is. Azért a dédi féle krémtúró is belefér néhanap a rengeteg mozgás és az egészséges főétkezések mellé.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.