Menü

A vonzalom és amit érte vagy ellene tehetünk

A szerelem érzését hormonok alakítják ki a szervezetben, és a szerelem és a vonzalom is első sorban egy reakció a testben megváltozó hormonok szintjére. Ám ennél a dolog jóval összetettebb. Egyszerre többféle hormon termelődése okozza ugyanis ezeket a reakciókat. Kifejezetten szerelemhormonként ismerjük a fenietilamint, amely átlagosan másfél évig termelődik, és e hormon szintjének csökkenése okozhatja a depressziót, az érzelmek lankadását. De egyetlen szerelmi kapcsolat sem volna a világon, ha csak ez az egy hormon létezne.

Szerencsére nem így van. Létezik ugyanis oxitocin, szerotonin és dopamin is. Az agy jutalmazásért felelős központjában sok olyan receptor található, amely oxitocinra és szerotoninra érzékeny. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a hormont érzékeli, akkor jó érzéssel tölti el az embert. Ez történik a társas kapcsolatok kialakításakor, és ez történik szerelembe eséskor is. Ha az ember elkezd vonzódni valakihez, az oxitocin hormon hatással van a róla kialakított véleményre is. Akinél több termelődik, az kevésbé képes objektív vélemény kialakítására, ugyanakkor jobban fog kötődni az adott személyhez. Ez a kötődés viszont még mindig nem több hormonok játékánál.

A szerotonin a boldogság, eufória-érzet mellett hatással van az étvágyra is. Alacsony szerotonin-szint mellett az emberek hangulata sokkal negatívabb, a kötődés kialakítása sokkal nehezebb, ellenben, ha magas a hormon szintje, akkor sokkal jobban érzi magát az ember. Értelemszerűen ha egy ember társaságában sok ilyen hormon termelődik az is hozzájárul a vonzalom kialakításához.

A dopamin a jutalmazásért felelős hormon. A szerelem érzése fokozza a termelődését, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki közvetlen hatásait. Elégedettséggel, boldogsággal tölti el az embert, kitágítja az ereket az agyban, májban, vesében, a noradrenalin-termelést pedig fokozza. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

A testünk kémiája bonyolult, a pszichológiánk pedig még bonyolultabb. A vonzalom és a szerelem közti nagy különbség pedig abban rejlik. A szerelemmel együtt járó szeretet csak azokban a kapcsolatokban van meg, amelyekre igaz, hogy a személyek megfelelően reagálnak a testük jelzéseire. És, bár a szerelemhormonok termelődése idővel alábbhagy, ez csak a vak szerelmet mulasztja el. Ugyanis az érzelmeket magunkban, némileg tudatosan alakítjuk ki. A szeretet pedig egy döntés, amit nap mint nap meghozunk és meg kell hoznunk.

A vonzalom elmúlik, amint az azt kialakító hormonok szintje csökkenésnek indul. Ezért legjobb, ha tudatosak vagyunk: aki személyében semmi vonzót nem találunk, akihez nem kötődünk más téren, csupán testi vonzalmunkon keresztül, azzal nem is érdemes hosszabb távú kapcsolatot kialakítani.

Ellenben, ha egy nagy szerelem közepén úgy érezzük, hogy kezd múlni a láng, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a kapcsolatnak is véget kell vetni. Tudatosítani kell magunkban, hogy nemcsak a hormonjaink tartottak minket a kapcsolatban, hanem az érzelmeink, amelyek nem változtak. Ebben az időszakban különösen nehéz az új vonzalmaknak ellenállni, mert a feltámadó szerelemhormonok teljes erővel lökdösnének egy futó kapcsolatba. Ám a kísértésnek ez esetben nem érdemes engedni.

szerző: Varga Ágnes Kata

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.