A vonzalom és amit érte vagy ellene tehetünk
- Dátum: 2018.08.30., 01:10
- Varga Ágnes Kata
- agy, biológia, boldogság, dopamin, elégedettség, értelem, érzelmek, feniletilamin, gondolkodás, hormonok, jutalmazás, kapcsolat, kémia, kötődés, lélek, noradrenalin, oxitocin, psziché, pszichológia, szerelem, szerelemhormon, szerotonin, test, tudatosság, vonzalom
A szerelem érzését hormonok alakítják ki a szervezetben, és a szerelem és a vonzalom is első sorban egy reakció a testben megváltozó hormonok szintjére. Ám ennél a dolog jóval összetettebb. Egyszerre többféle hormon termelődése okozza ugyanis ezeket a reakciókat. Kifejezetten szerelemhormonként ismerjük a fenietilamint, amely átlagosan másfél évig termelődik, és e hormon szintjének csökkenése okozhatja a depressziót, az érzelmek lankadását. De egyetlen szerelmi kapcsolat sem volna a világon, ha csak ez az egy hormon létezne.
Szerencsére nem így van. Létezik ugyanis oxitocin, szerotonin és dopamin is. Az agy jutalmazásért felelős központjában sok olyan receptor található, amely oxitocinra és szerotoninra érzékeny. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a hormont érzékeli, akkor jó érzéssel tölti el az embert. Ez történik a társas kapcsolatok kialakításakor, és ez történik szerelembe eséskor is. Ha az ember elkezd vonzódni valakihez, az oxitocin hormon hatással van a róla kialakított véleményre is. Akinél több termelődik, az kevésbé képes objektív vélemény kialakítására, ugyanakkor jobban fog kötődni az adott személyhez. Ez a kötődés viszont még mindig nem több hormonok játékánál.
A szerotonin a boldogság, eufória-érzet mellett hatással van az étvágyra is. Alacsony szerotonin-szint mellett az emberek hangulata sokkal negatívabb, a kötődés kialakítása sokkal nehezebb, ellenben, ha magas a hormon szintje, akkor sokkal jobban érzi magát az ember. Értelemszerűen ha egy ember társaságában sok ilyen hormon termelődik az is hozzájárul a vonzalom kialakításához.
A dopamin a jutalmazásért felelős hormon. A szerelem érzése fokozza a termelődését, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki közvetlen hatásait. Elégedettséggel, boldogsággal tölti el az embert, kitágítja az ereket az agyban, májban, vesében, a noradrenalin-termelést pedig fokozza. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
A testünk kémiája bonyolult, a pszichológiánk pedig még bonyolultabb. A vonzalom és a szerelem közti nagy különbség pedig abban rejlik. A szerelemmel együtt járó szeretet csak azokban a kapcsolatokban van meg, amelyekre igaz, hogy a személyek megfelelően reagálnak a testük jelzéseire. És, bár a szerelemhormonok termelődése idővel alábbhagy, ez csak a vak szerelmet mulasztja el. Ugyanis az érzelmeket magunkban, némileg tudatosan alakítjuk ki. A szeretet pedig egy döntés, amit nap mint nap meghozunk és meg kell hoznunk.
A vonzalom elmúlik, amint az azt kialakító hormonok szintje csökkenésnek indul. Ezért legjobb, ha tudatosak vagyunk: aki személyében semmi vonzót nem találunk, akihez nem kötődünk más téren, csupán testi vonzalmunkon keresztül, azzal nem is érdemes hosszabb távú kapcsolatot kialakítani.
Ellenben, ha egy nagy szerelem közepén úgy érezzük, hogy kezd múlni a láng, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a kapcsolatnak is véget kell vetni. Tudatosítani kell magunkban, hogy nemcsak a hormonjaink tartottak minket a kapcsolatban, hanem az érzelmeink, amelyek nem változtak. Ebben az időszakban különösen nehéz az új vonzalmaknak ellenállni, mert a feltámadó szerelemhormonok teljes erővel lökdösnének egy futó kapcsolatba. Ám a kísértésnek ez esetben nem érdemes engedni.
szerző: Varga Ágnes Kata
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.