Menü

Könyvajánló: Baráth Viktória – Egy év Rómában

Baráth Viktória az utóbbi évek egyik legtermékenyebb sikerlistás magyar írónője. Írásai fiatalosak és lendületesek, történetei mindig tele vannak csavarokkal, és soha nem lehet tudni, mi fog történni az utolsó oldalakig, mivel komplex és igen sok komoly témát érint. Így történt ez az Egy év Rómában című könyvben is.

A történet szerint Leilának, a főszereplő hölgynek írói mélypont érkezett az életébe, melyet tovább súlyosbítottak magánéleti válságok is. A kiadó egy utolsó esélyt ajánl neki: utazzon Rómába egy évre, és próbálja meg visszakapni a rég elvesztett ihletet. Mivel veszítenivalója nincs, így felkerekedik, és az olasz fővárosba repül, ahol kezdetét veszi hihetetlen kalandja. Ebben segítségére van Jonathan Raymond atya, aki jóságával és kedvességével megváltoztatja Leila életszemléletét, és akivel nem mindennapi baráti viszonya alakul ki. Miután pedig megtudja az atya titkos, fájdalmas múltját, kapcsolatuk még mélyebbre és komolyabbra fordul.

Közben persze Leilának a maga démonjaival és a külvilág elvárásainak is meg kell felelnie, ráadásul a hirtelen kapott lehetőségek csak még jobban bonyolítják a helyzetét. A kérdés viszont az: vajon sikerül-e visszakapni a boldogságát, az ihletet és a motivációját az életéhez?

A könyv egészét átlengi a bizonytalanság és a teljesen reális nézet, hiszen bármelyikünk, bármelyik pillanatban kerülhet mélypontra. Egészen a végéig kell jutnunk az olvasásban ahhoz, hogy kiderüljön, vajon Lelilának és Raymond atyának sikerült kikerülniük a maguk személyes életkrízisükből? Kérdéses a happy end, és döbbenetes is.

Nyaraláshoz, vízparton ülve tökéletes történet, ha pedig Rómát szeretnénk jobban megismerni, a tájleírások igen pontosak és motiválóak. Az pedig, hogy magyar írónő tollából került ki egy ennyire sikeres és egyedi történet, mindenképp becsülendő.

Akinek ez a kis ízelítő felkeltette az érdeklődését az Álomgyár kiadó honlapján megrendelheti a könyvet.

kép: alomgyar.hu; fotó: Vass Attila szerző: Kecsenovity Erna

Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez

Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?