Könyvajánló: Baráth Viktória – Egy év Rómában
- Dátum: 2018.08.11., 09:35
- Vass Attila
- alomgyar.hu
- ajánló, boldogság, csalódás, depresszió, életmód, gondolat, gyász, gyógyítás, kapcsolat, könyv, lélek, mentálhigiénia, nő, Olaszország, olvasás, olvasmány, párkapcsolat, pszichológia, remény, Róma, szerelem, szeretet, terápia
Baráth Viktória az utóbbi évek egyik legtermékenyebb sikerlistás magyar írónője. Írásai fiatalosak és lendületesek, történetei mindig tele vannak csavarokkal, és soha nem lehet tudni, mi fog történni az utolsó oldalakig, mivel komplex és igen sok komoly témát érint. Így történt ez az Egy év Rómában című könyvben is.
A történet szerint Leilának, a főszereplő hölgynek írói mélypont érkezett az életébe, melyet tovább súlyosbítottak magánéleti válságok is. A kiadó egy utolsó esélyt ajánl neki: utazzon Rómába egy évre, és próbálja meg visszakapni a rég elvesztett ihletet. Mivel veszítenivalója nincs, így felkerekedik, és az olasz fővárosba repül, ahol kezdetét veszi hihetetlen kalandja. Ebben segítségére van Jonathan Raymond atya, aki jóságával és kedvességével megváltoztatja Leila életszemléletét, és akivel nem mindennapi baráti viszonya alakul ki. Miután pedig megtudja az atya titkos, fájdalmas múltját, kapcsolatuk még mélyebbre és komolyabbra fordul.
Közben persze Leilának a maga démonjaival és a külvilág elvárásainak is meg kell felelnie, ráadásul a hirtelen kapott lehetőségek csak még jobban bonyolítják a helyzetét. A kérdés viszont az: vajon sikerül-e visszakapni a boldogságát, az ihletet és a motivációját az életéhez?
A könyv egészét átlengi a bizonytalanság és a teljesen reális nézet, hiszen bármelyikünk, bármelyik pillanatban kerülhet mélypontra. Egészen a végéig kell jutnunk az olvasásban ahhoz, hogy kiderüljön, vajon Lelilának és Raymond atyának sikerült kikerülniük a maguk személyes életkrízisükből? Kérdéses a happy end, és döbbenetes is.
Nyaraláshoz, vízparton ülve tökéletes történet, ha pedig Rómát szeretnénk jobban megismerni, a tájleírások igen pontosak és motiválóak. Az pedig, hogy magyar írónő tollából került ki egy ennyire sikeres és egyedi történet, mindenképp becsülendő.
Akinek ez a kis ízelítő felkeltette az érdeklődését az Álomgyár kiadó honlapján megrendelheti a könyvet.
kép: alomgyar.hu; fotó: Vass Attila szerző: Kecsenovity Erna
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?
Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet
A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.