Menü

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb. A gyermekkori szívzörejek jelentős része ugyanis ártalmatlan, úgynevezett funkcionális vagy „innocens” zörej. (Az innocens szó latin eredetű (innocens = ártatlan), orvosi értelemben azt jelenti: ártalmatlan, nem kóros eredetű.)

A szívzörej nem önálló betegség, hanem hangjelenség. A szív működése során a vér áramlása normál esetben csendes, bizonyos helyzetekben azonban örvénylőbbé válhat, ami hallható hangot kelt. Gyermekkorban a mellkasfal vékonyabb, a szívhez közelebb helyezkedik el, a keringés dinamikusabb – ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vizsgáló orvos gyakrabban hall zörejt, mint felnőtteknél.

Az ártalmatlan szívzörej hátterében nincs strukturális szívhiba. A szívbillentyűk épek, a sövények zártak, a szívüregek normális méretűek. Ilyenkor a zörej pusztán a gyorsabb véráramlás akusztikus következménye. Gyakran észlelhető például lázas állapotban, növekedési ugrás idején vagy sportos, jó keringésű gyerekeknél. A szakirodalom szerint az egészséges gyermekek akár 50–70%-ánál is hallható életük valamely szakaszában ilyen jellegű zörej.

Nálunk is így történt. A fiaimnál egy rutinvizsgálat során merült fel először a gyanú, és bevallom, az első pillanatban összeszorult a gyomrom. Hiába tudja az ember elméletben, hogy ez gyakori és többnyire jóindulatú jelenség, amikor a saját gyerekéről van szó, másképp dobban a szív. Most voltunk kontrollon kardiológusnál, ahol részletes vizsgálat, EKG és szívultrahang is készült. A leletek megnyugtatók: strukturális eltérés nincs, a zörej ártalmatlan.

A gyermekkardiológiai vizsgálat célja pontosan az, hogy elkülönítse az innocens zörejt a veleszületett vagy szerzett szívbetegségektől. Figyelembe veszik a zörej jellegét, hangerejét, időbeli elhelyezkedését a szívciklusban, valamint a gyermek tüneteit. Intő jel lehet a terhelésre jelentkező fulladás, mellkasi fájdalom, ájulás, kékülés vagy a fejlődés elmaradása. Ártalmatlan zörej esetén azonban a gyermek panaszmentes, terhelhetősége jó, fizikális státusza rendezett.

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit szülőként feltettem: sportolhatnak-e? A válasz egyértelmű igen. Az ártalmatlan szívzörej nem jelent sporttilalmat. Sőt, a rendszeres, életkornak megfelelő testmozgás támogatja a kardiovaszkuláris egészséget. Természetesen fontos az orvosi kontroll és az egyéni megítélés, de ha a kardiológus kizárta a szervi eltérést, a gyermek ugyanúgy részt vehet testnevelésórán, edzésen, versenysportban is, mint bármelyik társa.

Szülőként számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy a megfelelő szakvizsgálat és a hiteles tájékoztatás mennyire csökkenti a szorongást. A szívzörej szó ijesztő, de nem minden zörej egyenlő betegséggel. A gyermeki szív sokszor egyszerűen csak „hangosabban” működik, miközben teljesen egészséges.

Ha hasonló helyzetbe kerül valaki, azt javaslom: kérdezzen, menjen el kardiológiai kivizsgálásra, és bízzon a szakvéleményben. A legtöbb esetben megnyugtató választ kap. Mi is így tettünk – és ma már tudom, hogy a fiaim szíve nem gyenge, csak egy kicsit beszédesebb a kelleténél.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.