Az értelmi fogyatékosokkal kapcsolatos kérdések

Sokan félnek, tartózkodnak a fogyatékosoktól, sajnálják őket, néhányan túlzott empátiájuk miatt nem tudnak megmaradni a közelükben. Ez a fajta odafordulás (vagy oda nem fordulás) lehet a tájékozatlanságunk és tévesen kialakított véleményünk következménye.

Gyakran hangzik el néhány olyan kérdés, amelynek fel sem kéne merülnie, ha kellően tájékozottak lennénk. Például, hogy nem lehetett volna elkerülni, hogy egy gyerek sérülten szülessen? Ez a kérdés többféle szempontból is sántít. Nyilván, ha elkerülhető bármilyen fogyatékosság, akkor az orvosok arra törekszenek. Ha genetikai okból valaki fogyatékos lesz, az semmiképpen nem kerülhető el. De vannak olyan esetek, például agyvérzés, oxigénhiány, amely után maradandó fogyatékosság alakul ki. Ezeket az eseteket bármi is okozza, az a lehető legkisebb mértékben elkerülhető.

Vannak olyan esetek is, amelyekben a kisebbik rossznak számítanak a maradandó károsodások. Ilyen esetek például a balesetek, vagy némely betegségek.

Sokszor felmerül olyan kérdés is, hogy mi lesz a sérült emberekkel? Hogyan élnek? Hogyan gondolkodnak? Ezekre személyenként eltérő válaszok léteznek, de összességében annyi bizonyosan elmondható, hogy amíg vannak az ő speciális gondolkodásukra szakosodott pedagógusok, az ő igényeikre érzékeny ápolók és gondozók, addig számukra is van lehetőség fejlődésre, tanulásra és viszonylag kényelmes életre. Léteznek foglalkoztató központok, ahol az enyhén és középsúlyosan sérültek számára munkát is tudnak ajánlani. Vannak olyan bentlakásos intézmények, ahol önellátásra tanítják azokat, akiknek ez a teljesítmény még elérhető közelségű. És természetesen vannak olyan nappali és bentlakásos intézmények is, ahol azoknak nyújtanak ellátást, akik súlyosan vagy halmozottan sérültek, magukat ellátni nem képesek, esetleg tudatos mozgást és kommunikációt sem folytatnak. Ezeknek a lehetőségeknek a száma egyre gyarapszik, reméljük, hogy ez a növekvő tendencia a jövőben is folytatódik.

Tehát van néhány új jó hírünk azok számára is, akik eddig tartózkodtak a fogyatékosoktól, esetleg túlzott mértékben sajnálták őket: ők ugyanis nincsenek magukra hagyva, és a nehézségeik ellenére ők is találnak szép és számukra örömteli dolgokat az életben. És nekik is vannak lehetőségeik, ha elég ember van, aki hozzásegítse őket.

Szerző: Varga Ágnes Kata