Menü

A szoláriumról

A szoláriumok hívei és ellenzői is népes tábort tudhatnak maguk mögött. A szolárium-használók egyik legnyomósabb érve a vitaminbevitel, amely egyes bioszoláriumokban igen magas. A másik, amivel védekeznek, hogy a napon ők csak leégnek, míg a szoláriumban irányítottan kapott UV-sugárzás segíti a pigment sejtek általi barnulást, így a bőrfelület nem piros lesz, hanem barna. A kettő közti különbség pedig egészségügyi szempontból is jelentős. De mi az igazság? Valóban megéri ez a kockázatot?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindkét tábornak igaza van, részben. Egy 10 perces szoláriumozás során pont annyi vitaminhoz jutunk hozzá, mintha napsütésben több órát sétálgatnánk. Ezek a vitaminok, különösképp a D-vitamin pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében rendkívül fontos. Napjainkban még a szívbetegségekben hal meg a legtöbb ember, ám az onkológusok szerint a rákos megbetegedések számának ilyen mértékű növekedése mellett ez nem marad így sokáig.

A bőrgyógyász-onkológusok véleménye az, hogy generációnként, sőt, akár 15-20 évenként duplázódik a bőrrákkal diagnosztizált betegek száma. A bőrrák áldozatainak nagy részénél melanómás bőrrák fordult elő, ami rendkívül agresszív, és a gyógyulási esélye csupán 80% körül van.

A szolárium használata, nem megfelelő mértékű óvatosság mellett, pont a visszájára fordulhat. Ha nagyobb eséllyel el is kerüljük a szívbetegségeket, a hatása felér egy órával a tűző napon, naptej nélkül. A naptej ugyanis óvja a bőrünket az UV sugárzás elleni védekezés során kialakult bőrelváltozásoktól azzal, hogy egy védőréteget képez a bőrön. Ám ha szoláriumba megyünk, legtöbbször a sugárzás elég közelről, mindenféle védelem nélkül éri tartósan a testünket. Ez persze nem mindenkinél vezet végül bőrrákhoz, de a kockázatát nagyban növeli. Bár a szoláriumok csöveit úgy tervezik, hogy a károsító hatású anyagból minél kevesebbet, míg a jótékonyból minél többet bocsásson ki, a kockázat ugyanúgy fennáll.

Ezért, aki gyakran jár szoláriumba, esetleg még napozik is mellette, annak mindenképpen érdemes félévente bőrgyógyászati ellenőrzésre elmennie. Ugyanis az időben felismert melanóma ellen még lehet küzdeni, de az áttétek ellen már nincs mit tenni.

Természetesen a szabványok azért vannak, hogy minél biztonságosabbá tegyék ezt a tevékenységet. Megfelelő keretek között, nem túl nagy gyakorisággal, rendszeres ellenőrzés mellett azonban még nem kell elkönyvelnünk a szoláriumot egy káros dolognak. Hiszen mindennek van kára, kockázata, de valamennyi haszna is, ez itt sincs másképp. Ha ritkán napozol, és az egészséges szívműködésedhez szükséges vitaminokhoz ilyen módon szeretnél hozzájutni, akkor megfelelő óvatosság és odafigyelés mellett nyugodtabban járhatsz el a szoláriumba.

B1-vitamin - miért nélkülözhetetlen az idegrendszer és az energiatermelés számára?

A B1-vitamin, más néven tiamin, egy vízben oldódó vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Fontos szerepet játszik az energiatermelésben, az idegrendszer működésében, valamint az izmok és a szív normális működésének fenntartásában. Mivel a szervezet csak korlátozott mennyiségben képes raktározni, rendszeres bevitelére van szükség.

Delirium tremens: az alkoholmegvonás legsúlyosabb formája

A delirium tremens, röviden DT, az alkoholmegvonás egyik legsúlyosabb és potenciálisan életveszélyes formája. Leggyakrabban olyan embereknél fordul elő, akik hosszabb időn keresztül nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak rendszeresen, majd hirtelen abbahagyják vagy jelentősen csökkentik az alkoholfogyasztást.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?