Félmaraton fél lábbal – avagy „Mi a fenét keresek én itt?”
- Dátum: 2018.06.03., 18:45
- Martinka Dia
- anya, bicegés, büszke, cél, combcsont, család, csípő, dél, egyszerű, elkezd, előz, emelkedő, emlékezetes, fájdalmas, fél láb, felkészületlenség, félmaraton, fut, futáskimaradás, futóalkalmazás, futócipő, futóóra, gyalogol, gyermek, gyönyörű, határok, idézet, kisfiam, km, lényeg, napszemüveg, nyár, ősz, rajt, rendellenesség, segít, sérülés, sír, szép, szurkol, táv, Tihany, üldögél, verseny
"Bárki, aki fut, megelőzi azt, aki gyalogol és bárki, aki gyalogol, megelőzi azt, aki üldögél."
Találó idézet, szeretem, mert szép. Futásból pedig, most jutott bőven. Egy gyönyörű félmaraton. Fél lábbal.
Akarom mondani egy lábbal.Egy hónap futáskimaradás, sérülés, fájdalmas bicegés, egy időközben kiderült velemszületett csípő rendellenesség (kicsit furán áll néhány combcsont, de annyira nem gáz) és teljes felkészületlenség, majd egy jó kis „családilag elkövetett” hányós-hasmenéses vírus az oviból (mert az még hiányzott) miatti totális legyengülés után talán (biztos) őrült ötlet volt, de a kisfiam azt mondta :"Anya, csak odamész, lefutod és kész!". Bár ilyen egyszerű lenne az élet, ahogy a gyermekek látják.
Az „Így futok én” című írásomban meséltem már egy őszi félmaratonról, most pedig ez az újabb emlékezetes nyári verseny ihlette a mai cikkem és a gondolataim. Emlékezetes szombat volt.
A futásunk előtti napig kételkedtem benne, hogy elinduljak, vagy inkább "tudjam, hol a helyem" és szurkoljak a Férjemnek a pálya szélén, de pénteken összepakoltam a futócuccom és eldőlt: futok.21 km-t kértem a lábaimtól, s megkaptam. Megcsináltam, sikerült! Még többet is, mert 22.5 km volt a táv. Mindez délben, Tihanyban, emelkedőnek, 30 fokban.
A Férjem megnyugtatott, hogy nekem csak az első 20 km lesz nehéz, a többi már megy magától! (Ő mindig meg tud nyugtatni.)
Nagyon megküzdöttem magammal (és az emelkedőkkel), de én nyertem. A holtpontokat mindig az út szélén hagytam. Egy újabb sikeres félmaraton, ahol a határaimat kerestem, de önmagamra találtam.
Tudjátok, igazából nem számít, hogy 22 km-t fut valaki, vagy kettőt. Teljesen mindegy. A "csak ennyi" szavakat már rég töröltem a szótáramból és azt sem hagyom, hogy más használja. Lényeg, hogy csinálod. Volt olyan időszakom, amikor két kilométert is alig tudtam futni és annak is borzasztóan örültem. A lényeg nem a futóalkalmazásokban rejlik (nem is használok ilyet), nem is a drága futócuccokban, futóórákban (ilyenem sincs), futócipőkben, hanem a sport szeretetében, a sporttársak iránti tiszteletben, a sport iránti alázatban mutatkozik meg, akkor, amikor az utolsó 3 km-en "behúzol" magaddal valakit kézenfogva a célba (aztán a napszemüveg alatt elsírod magad, azt úgysem nem látják). Én, ezt tettem. De emlékszem olyan akadályfutó versenyre is, amikor nekem segít valaki átlendülni a palánkon. Csak az számít, mennyire mutatsz példát a gyerekeidnek, mennyire motiválsz és segítesz másokat, mennyire támogatsz olyanokat, akiknek még egyelőre az a 2 km is kihívás, s, hogy hajlandó vagy-e hajnalban kelni vagy késő esti órákat feláldozni azért, hogy munka és család, gyerek(ek) mellett sportolhass.
Mindenkire borzasztóan büszke vagyok, aki ezért megteszi azokat a súlyos és lassú első lépéseket. Aztán, majd a többit. Hétvégén 22 kilométert futottam, ma reggel meg három kilométert. Mindegyik csodálatos dolog. 10 éve futok rendszeresen, és én 10 év múlva is itt leszek. Sok időt elvesz, de sokat ad. Az igazán lényeges ebben van, és aki ezt érti, mindent ért. Én ismét gazdagabb lettem.
"Csak egy módon indulhatunk el egy cél felé: ha ott kezdjük, ahol most vagyunk."
A csend, amely összeköt – Mindenszentek és Halottak napja
Ahogy az ősz lassan átszínezi a tájat, és a hűvös levegőben megjelenik a füst és a gyertyák illata, elérkezik az évnek az az időszaka, amikor megállunk egy pillanatra. November elején nem a rohanásé, nem a zajé a főszerep. A temetők fényei, a mécsesek pislákolása, a virágok halk üzenete mind-mind arról mesél, hogy az emlékezésben ott van az élet legmélyebb szeretete.
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.