Feszültségoldás a hétköznapokban
- Dátum: 2018.05.08., 21:48
- egészség, feszültség, feszültség-levezetés, feszültségoldás, jóga, kikapcsolódás, küzdősport, lélek, nyugtató tea, psziché, pszichológia, test, zene
Ha úgy érezzük, hogy felszaporodtak körülöttünk a tennivalók, egyre több a gondunk, akkor hajlamosak vagyunk elveszettnek látni a helyzetet, görgetni magunk előtt a problémákat, majd a bennünk felgyülemlő feszültséget a körülöttünk lévőkön levezetni. Azonban ez az egészségünk szempontjából sem jó. Amellett, hogy folyamatosan gondoskodunk a szervezetünk magnézium-pótlásáról, nem árt néhány plusz tevékenységet beiktatni, ami segít ezt a feszültséget feloldani.
A zene nagyon is alkalmas az elcsendesedésre, feltéve, hogy ki tudjuk zárni a külvilágot legalább napi húsz percre. Sokan a klasszikus zene megnyugtató hatására esküsznek, de bármilyen, az ízlésünknek megfelelő zene megteszi. A lényeg, hogy míg a zenét hallgatjuk, másra ne figyeljünk, kapcsoljuk ki az elménket, lassítsuk le a légzésünket. Akik ezt hosszabb időn keresztül naponta elvégzik, könnyebben lépnek túl az eléjük kerülő problémákon.
Ezzel szorosan összefügg a jóga. Míg van, aki azért jár jógázni, mert szeretne hajlékonyabb lenni, sokan a mindennapok stressz-forrásaitól próbálnak hatékonyan megszabadulni általa. Minden esetre, ha gyakran idegeskedünk, érdemes a jógát is kipróbálni, hiszen bármikor hasznosítható légzéstechnikákat is elsajátíthatunk. Jó lehetőséget jelent a különböző küzdősportok amatőr szinten való művelése: jelentősen megkönnyítheti a dolgunkat, ha néha pár ütésnek és az intenzív testmozgásnak köszönhetően ki tudjuk adni magunkból a feszültséget.
Vannak, akik a hagyományos nyugtató teákra, mások a friss levegőn való sétára esküsznek. Ezek persze mind hatásosak lehetnek, de csakis akkor, ha tudjuk, mi a bennünk felgyülemlő stressz kiváltó oka. Ugyanis ha tudjuk, hogy mitől áll fenn ez az állapot, könnyebben tudatosítjuk magunkban, hogy az állapot megszüntethető, vagy legalábbis orvosolható azzal, ha kizárjuk a problémát olyankor, amikor nem kell vele szembesülnünk. Ez nem jelenti azt, hogy el kell hanyagolni a feladatainkat, vagy a találkozást azokkal az emberekkel, akik bennünk feszültséget keltenek, hanem megoldást kínál arra az időre, amikor mással is foglalkozhatnánk. Az idegesség rányomja a bélyegét az emberi kapcsolatokra és a mindennapjainkra is, így hát érdemes a kiváltó okot a helyén kezelni, és csak akkor foglalkozni vele, amikor az tényleg szükséges.
Ha pedig a probléma megszüntethető, a stresszkezelés leghatékonyabb módja nem a felületesség, hanem a gyökerének a megszüntetése, a problémáink megoldása.
/Szerző:Varga Ágnes Kata/
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?