Feszültségoldás a hétköznapokban
- Dátum: 2018.05.08., 21:48
- egészség, feszültség, feszültség-levezetés, feszültségoldás, jóga, kikapcsolódás, küzdősport, lélek, nyugtató tea, psziché, pszichológia, test, zene
Ha úgy érezzük, hogy felszaporodtak körülöttünk a tennivalók, egyre több a gondunk, akkor hajlamosak vagyunk elveszettnek látni a helyzetet, görgetni magunk előtt a problémákat, majd a bennünk felgyülemlő feszültséget a körülöttünk lévőkön levezetni. Azonban ez az egészségünk szempontjából sem jó. Amellett, hogy folyamatosan gondoskodunk a szervezetünk magnézium-pótlásáról, nem árt néhány plusz tevékenységet beiktatni, ami segít ezt a feszültséget feloldani.
A zene nagyon is alkalmas az elcsendesedésre, feltéve, hogy ki tudjuk zárni a külvilágot legalább napi húsz percre. Sokan a klasszikus zene megnyugtató hatására esküsznek, de bármilyen, az ízlésünknek megfelelő zene megteszi. A lényeg, hogy míg a zenét hallgatjuk, másra ne figyeljünk, kapcsoljuk ki az elménket, lassítsuk le a légzésünket. Akik ezt hosszabb időn keresztül naponta elvégzik, könnyebben lépnek túl az eléjük kerülő problémákon.

Ezzel szorosan összefügg a jóga. Míg van, aki azért jár jógázni, mert szeretne hajlékonyabb lenni, sokan a mindennapok stressz-forrásaitól próbálnak hatékonyan megszabadulni általa. Minden esetre, ha gyakran idegeskedünk, érdemes a jógát is kipróbálni, hiszen bármikor hasznosítható légzéstechnikákat is elsajátíthatunk. Jó lehetőséget jelent a különböző küzdősportok amatőr szinten való művelése: jelentősen megkönnyítheti a dolgunkat, ha néha pár ütésnek és az intenzív testmozgásnak köszönhetően ki tudjuk adni magunkból a feszültséget.
Vannak, akik a hagyományos nyugtató teákra, mások a friss levegőn való sétára esküsznek. Ezek persze mind hatásosak lehetnek, de csakis akkor, ha tudjuk, mi a bennünk felgyülemlő stressz kiváltó oka. Ugyanis ha tudjuk, hogy mitől áll fenn ez az állapot, könnyebben tudatosítjuk magunkban, hogy az állapot megszüntethető, vagy legalábbis orvosolható azzal, ha kizárjuk a problémát olyankor, amikor nem kell vele szembesülnünk. Ez nem jelenti azt, hogy el kell hanyagolni a feladatainkat, vagy a találkozást azokkal az emberekkel, akik bennünk feszültséget keltenek, hanem megoldást kínál arra az időre, amikor mással is foglalkozhatnánk. Az idegesség rányomja a bélyegét az emberi kapcsolatokra és a mindennapjainkra is, így hát érdemes a kiváltó okot a helyén kezelni, és csak akkor foglalkozni vele, amikor az tényleg szükséges.

Ha pedig a probléma megszüntethető, a stresszkezelés leghatékonyabb módja nem a felületesség, hanem a gyökerének a megszüntetése, a problémáink megoldása.
/Szerző:Varga Ágnes Kata/
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.