Menü

Tények és tévhitek a cukorról

Először is, a cukor szénhidrát. A szervezet három alapvető energiaforrása: a fehérje, a zsírok és a szénhidrát. Mind a háromra szüksége van a szervezetnek, az egészséges és kiegyensúlyozott működéshez, azonban mindegyikre más arányban. Általában a napi energiabevitel körülbelül felét kell, hogy kitegyék a szénhidrátok, a maradék 50% pedig úgy oszlik el, hogy 15-20% fehérje és 30% zsír. Természetesen ez az arány változhat, attól függően, hogy valaki mennyit sportol, van-e valamilyen anyagcsere betegsége stb.

Ezt persze nem úgy kell értelmezni, hogy a szénhidrátot cukorból kell bevinni. A legfontosabb alapelve szinte minden diétának és egészséges étrendnek: a mértékletesség. A cukor sem egészségtelen bizonyos mennyiségben, sőt, a szervezetnek szüksége van rá. De nézzük is azokat az általános tévhiteket, amik a cukrot övezik.

1. A barnacukor jobb a fehércukornál

Gyakori tévhit, amivel rendszeresen találkozunk, nem csak a diétás receptekben, de egy egyszerű kávézóban is, amikor megkérdezik, milyen cukorral kérjük a kávét. A barnacukor nem más, mint fehércukor és melasz keveréke. A melasz adja a barna színt, de szerkezetileg és kémiailag pontosan ugyan az a cukor, mint a fehércukor.

2. A zöldségekben nincs cukor

Bizony a zöldségekben is van cukor, igaz, nem jelentős mennyiségben. De, gondoljunk csak a céklára vagy a pirított hagymára. Édes, igaz? Ez a cukortartalom miatt van.

3. A sok cukortól cukorbetegek leszünk

Gyakran mondják a szülők a gyerekeknek, hogy ha túl sok cukrot esznek, még a végén cukorbetegek lesznek. Nem a cukor okoz cukorbetegséget, hanem az elhízás. A gyakoribb, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, az esetek döntő többségében, a túlsúllyal áll összefüggésben. Túlsúlyos pedig mint tudjuk, nem csak a cukortól lehet az ember, sőt! Jöjjön is a következő tévhit.

4. A cukor hizlal

Csak annyira, mint bármelyik szénhidrát, ha nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk. Mint már említettem, a mértékletesség a kulcs. Ha valamit a kelleténél nagyobb mennyiségben fogyasztunk, ezzel pedig több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, akkor az súly gyarapodáshoz fog vezetni, mert a szervezet elraktározza a felesleges energiát, legyen az szénhidrát, fehérje vagy zsír. Az anyagcsere lebontó útjainak, ugyanis bármi legyen a kiindulási anyaga, a végső cél megegyezik: energia. Energiát nyerünk minden táplálékból, csak más lebontó folyamatok révén.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.