A túlpörgött kecskéknek köszönhetjük a kávét?

Több hiedelem is tartozik a kávé felfedezéséhez, de talán a legérdekesebb a kilencedik századik nyúlik vissza. Egy etióp kecskepásztor észrevette, hogy az állatai a piros bogyó fogyasztása után élénkebbek, majdhogynem táncolnak. Ezt elmesélte a helyieknek, akik közül a szerzetes a kávécserjékből készített italt kísérletképp megitatta a kecskékkel, akik aztán egész éjjel ébren maradtak. Így született meg a kávé.

A kávé elterjedésének és népszerűségéért nagyban felelős az iszlám, akik számára a vallás tiltja az alkoholt, a kávét azonban nem. Mivel a kávétól éberebbek maradnak, többet tudnak imádkozni, ezáltal közelebb érzik magukat az istenükhöz. Így nem meglepő, hogy a világ első kávéház Isztambulban nyílt 1550-es években. Európában pedig Olaszország adta az első helyet kávézónak 1645-ben. Jelenleg is megfigyelhető mindkettő kultúra kávé iránti lelkesedése.

A kávé a világ második legkelendőbb árucikke, csupán az olaj előzi meg a sorban. Ráadásul a kávé gyümölcsnek minősül, akár 15 méter magasra növő bokrokon terem, és az eljárás, amivel begyűjtik, szüretelésnek minősül.

Az instant kávét egy George Washington nevű férfi találta fel az 1900-as évek elején, azonban csupán névrokona George Washington első amerikai elnöknek. Ha pedig Amerika, akkor megemlítendő az americano eredete, mely a második világháborúig nyúlik vissza. Az akkor harcoló amerikai katonák kávéfogyasztási szokására utal, ugyanis vízzel hígították az eszpresszót, hogy ne legyen annyira erős az íze.

A Capuccino szót átvétele az olaszból a magyarba máig problémákat okoz helyesírásilag. A Magyar Helyesírási Szótár szerint fonetikusan, kapucsínó alakban kell írni, ez által elkerülhetőek az eredeti szó írásából származó helyesírási hibák.

A világtörténelem során ötször volt kávétilalom. Először Mekkában 1511-ben, mert a vezetők úgy vélték, a kávéfogyasztás a radikális gondolkodást ösztönzi. Ezt követően a 16. században a papok próbálták betiltani a kávézást, mert „sátáninak” titulálták. Mindazonáltal VII. Kelemen pápa imádta a kávét, sőt egyenesen kijelentette, hogy „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital!”, így felmentette a tilalmat, és meg is keresztelte azt 1600-ban. IV. Murad török vezető viszont 1623-ban büntetést szabott ki arra, aki kávét ivott, az illetőt a tengerbe kellett dobni. 1746-ban Svédország nem csak a kávét, de a főzőt és a hozzá kapcsolódó tartozékokat és ételeket is. Az (eddigi) utolsó tilalom 1777-ben történt Poroszországban, mikor II. Frigyes kiadott egy kiáltványt, mely a sör fölényét a kávé fölé helyezte, mert úgy vélte, a kávé zavarja össze az ország sör fogyasztását.

A kávé egészségügyi hatásai vegyesek, számos jótékony hatása mellett azért nem ajánlott túlzásba se vinni. Legközelebb, kávéfogyasztás közben már arra is emlékszünk majd, hogy megkeresztelt italt fogyasztunk.