Mi is a Buteyko-módszer?
A légzés az a folyamat, amiről az emberek azt gondolják, hogy nem lehet helytelenül végezni. Pedig bizony lehet és számos egészségügyi problémát is okozhat. Több betegség is megelőzhető, illetve kezelhető a Buteyko-módszerrel. Ilyen például az asztma, a légzési problémák, magas vérnyomás, orrdugulás, légszomj, de a szorongást is elűzhetjük vele, csak hogy egy párat említsünk a sok közül.
Ki volt Buteyko?
1923. január 27-én született ivanicai földműves közösségbe. Konstantin Pavlovics Buteyko-t a II. világháború végeztével, 1946-ban felvették a moszkvai Első Orvosi Intézetbe, mely az egyetem része volt. Erre a pályára úgy keveredett, hogy még a háborús szolgálata alatt rájött arra, hogy ő az emberi testet szeretné tanulmányozni és a későbbiekben ezzel szeretne foglalkozni.
Harmadéves volt, amikor egy olyan gyakorlati feladatot kapott, ahol a betegek légzését kellet megfigyelnie. A rengeteg megfigyeléssel töltött idő alatt rájött, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés lép fel.A gyakorlattal töltött idő meghatározta az egész életét. Figyelme a légzési módszer kutatására irányult. Felfedezte, hogy tudtukon kívül az emberek nagy része helytelenül lélegzik és ez számos egészségügyi problémát okoz.
Először saját magán kísérletezett, hiszen maga is magas vérnyomással küzdött. A széndioxid szintjének megmérése után, rádöbbent, hogy alacsonyabb az értéke az átlagnál. Felfedezte, hogy ha ez az érték a túllégzés következménye, akkor a légzés korrigálásával kezelhető a probléma. Egy visszafogott légzési módot fejlesztett ki, hiszen úgy tapasztalta, hogy ha csökkenti a légzését, akkor egyes tünetek is csökkennek (mint például a fejfájás), de ha fokozza légzését, akkor a tünetek visszatértek. Kifejlesztett egy olyan programot, amellyel a betegek légzése mérhető. Így több kísérletet is folytatott e téren.
Később Alexander Stalmatski, aki a professzor egykori hallgatója volt, először 1990-ben alkalmazta a Buteyko által kifejlesztett módszert.
Több kutatás is bebizonyította a módszer pozitív hatását. 1980-ban Leningrádban és az Első Moszkvai Gyermekgyógyászati Intézetben végeztek kísérleteket, ahol bebizonyosodott a módszer hatékonysága, ezt követően pedig hivatalosan is elfogadott lett.
Na de mi a cél?
A technika célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb széndioxidot lélegezzünk ki. Természetesen mindenki felteszi magának azt a kérdést, hogy ez miért pozitív, mikor kiskorunktól kezdve, mindig azt hallottuk, hogy mély levegőket vegyünk, hogy az oxigén minél gyorsabban eljusson minden szervünkhöz és úgy tanították, hogy ez a helyes módszer.
Pedig Buteyko pont ennek az ellentétét állítja. A CO2 is ugyan olyan fontos a szervezetünk számára, mint az oxigén. Ha felborul az egyensúly akkor több problémát is kiválthatnak. A sejtek elsavasodhatnak, vérkeringés romlását jelentheti, illetve rossz anyagcserét idézhet elő.
A hiperventilláció leggyakoribb oka: a stressz. Ilyenkor képtelenek vagyunk nyugodtan lélegezni és több oxigént lélegzünk be és több széndioxidot fújunk ki. Így hiány léphet fel, pedig egy egészséges szervezetnek - ha nem is gondolnánk-, szüksége van CO2-ra. De okozhatja a szájon át történő légzés is, ami a gyerekeknél igen gyakori. Pedig nagyon fontos lenne már kicsi korban megtanítani a helyes légzést.
Magyarországon
Hazánkban kevesen ismerik ezt a módszert, pedig már több nagyvárosban is tartanak kurzusokat. Három napos tanfolyamon sajátítható el, és az is bátran jelentkezhet, akinek semmi panasza nincs, hiszen a helyes légzés elsajátítása hátránnyá nem válhat. Persze itt az olvasó felteszi magának azt a kérdést, hogy ki húzza meg a határt a helyes és helytelen között. Honnan tudhatjuk, hogy rossz, amit csinálunk? Erre csak annyit válaszolnék, hogy előre senki nem tudja, hogy valami jól vagy rosszul működik, akkor döbbenünk rá, hogy helytelenül funkcionál, amikor már baj van és panaszunk van. Csak akkor jövünk rá, amikor már nem mondhatjuk azt, hogy jó.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
Hotelszoba, apartman vagy Airbnb?

A kirándulás élményét nemcsak a programok és az emberek határozzák meg, hanem az is, hogy hol hajtjuk álomra a fejünket. A kínálat ma már óriási, hiszen a hotelszobáktól kezdve a kényelmes apartmanokon át rengeteg opció elérhető. Azonban melyik a jobb választás, és mi alapján érdemes döntenünk?
Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.