Légy te is életmentő egy forradalmi mobilalkalmazással!

Eszedbe jutott már, hogy milyen jó lehet, ha nem csak cipekedni tudnál segíteni egy idősnek, de akár az életét is megmenthetnéd, ha szükséges? Milyen jó érzés egy kis jót is tenni, igaz? Milyen lehet az életmentés? Töltsd le az alkalmazást, és légy részese a több ezer utcai keringésmegállás okozta haláleset elhárításának!

2017. októbert 16-án, az újraélesztés világnapján elindult a Szív City alkalmazás, melynek lényege, hogy a mentők riasztása után az eset ötszáz méteres körzetében tartózkodó felhasználóknak is értesítést küld, aki a mentők kiérkezéséig el tudja kezdeni az újraélesztést. Ezzel a túlélés esélye négy-ötszörösére emelkedik. Nem kell aggódnia senkinek, a mentőszolgálat nem vizsgáztat előtte. Attól sem kell tartani, hogy mi nem tudjuk ezt megtenni. A megkezdett újraélesztés, ha nem is 100%-osan szabályos, akkor is segíti a túlélést, úgyhogy felejtsük el a „Jaj, és ha „rosszul csinálom”?” gondolatot.
(Újraélesztéshez egy kis segítség a korábbi cikkeinkből ITT és ITT.)

Azért persze nem árt kicsit átismételni az újraélesztés ABC-jét. Az angol rövidítés, a BLS (Basic Life Support) kifejezés az alapszintű, illetve eszköz nélküli újraélesztésre utal. Célja a légzés és a keringés biztosítása, míg a terápia elkezdéséhez szükséges eszközök, illetve a szaksegítség a helyszínre nem érkezik. Az ABC ez esetben egy betűszó is, ami könnyen megjegyezhetővé teszi számunkra a szükséges lépéseket, és azok sorrendjét.

A-átjárható légutak. A légútbiztosítás célja, hogy a levegő akadálytalanul juthasson a tüdőbe. Ez úgy érhető el, ha a beteg száját az áll felhúzásával zárjuk, fejét amennyire tudjuk, hátraszegjük. Ha lehetséges, a talált pozícióban tegyük ezt meg, ha ez nem kivitelezhető, hanyatt fekvésben. Nyaki gerinc sérülésének gyanújakor a fej hátraszegése kerülendő. Ezután meg kell állapítanunk, hogy a betegnek van-e légzése. A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, így a beteg száját zárva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát: amennyiben emelkedést-süllyedést nem látunk, a légzés hiánya valószínűsíthető. Fülünkkel a beteg orrához hajolva hallhatjuk, arcunkkal érzékelhetjük a levegő áramlását, amennyiben légzés van, ám ez félrevezető lehet a helyszínek általában zajos környezete miatt. Hivatalosan azonban, látni (mellkasemelkedés), érezni (meleg levegő az arcunkon), hallanunk (fülünkkel a szuszogást) kell a légzést a vizsgálatkor. A légzést tíz másodpercig vizsgáljuk így. Ha van légzés, a beteget stabil oldalfekvésbe fordítjuk és a továbbiakban is figyeljük a légzését. Ha nincs légzés, a beteget fordítsuk hanyatt, az esetleges látható idegentesteket távolítsuk el a szájból (kimozdult műfogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályozhatja), és kezdjük meg a befúvásos lélegeztetést.

B-befúvásos lélegeztetés. Az amerikai filmekben látott szájból-szájba lélegeztetés nem helyes, Sokszor nem a tüdőbe kerül a levegő ily módon. az amerikaiak csak a propaganda miatt találták ki a „life-saving kiss” metódust. Valóban vonzóbb, mint egy orr bekapása, ha őszinték akarunk lenni. Ráadásul itt is igaz, hogy a semminél mindenképp jobb. Az amerikaiak pedig ezzel elérték, hogy az emberek 80%-a segítséget nyújt egy láthatóan nem lélegző embernek. Akkor járunk el helyesen, ha a továbbra is hátraszegett fejű, felhúzott állú (zárt szájú) beteg orrát (esetlegesen vékony anyaggal való fedés után) mély légvétel után ajkainkkal körbezárjuk és belefújunk. Fejünket oldalra fordítva, a beteg pozícióját megtartva ellenőrizzük, hogy sikeres volt-e a befúvás. A légzés korábban részletezett hármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyeljük a mellkas süllyedését, a távozó levegő szelelését. A befúvást ismételjük. Ha mindkettő sikeres volt, vagyis a mellkas emelkedett-süllyedt, a következőkben vizsgáljuk a keringést. Amennyiben a befúvás sikertelen volt, tekintsünk bele újra a szájába, idegentestet keresve majd pozícionáljuk ismét a beteg fejét és tegyünk újabb kísérleteket: maximum ötöt, vagy ha kevesebb is elég, akkor annyit, amennyi két sikeres lélegeztetéshez elegendő. Vizsgáljuk meg a keringést. A nyaki verőéren (arteria carotis), a gége mellett a nyakon kétoldalt vizsgáljuk a pulzust, maximum 10 másodpercig. Ha a carotisok lüktetése érezhető, folytassuk a lélegeztetést és kb. minden tizedik befúvás után, nagyjából percenként vizsgáljuk újra a keringést a fent leírt módon. Ha nincs keringés, akkor ennek visszaállítására, beindítására meg kell kezdenünk a szívmasszázst, vagyis a mellkaskompressziót.

C-compressio. A mellkas-kompresszió tulajdonképpen a mellkas ütemes benyomása. (Ennek pontos technikáját érdemes tanfolyamon elsajátítani). A kompresszió helye: bordaív végigsimításával keressük meg a mellcsont (más néven szegycsont) alsó szélét, majd mutató- és középső ujjunkat tartsuk úgy, hogy a beteg lába felé eső ujjunk a szegycsont-bordaív szöglet magasságában, másik ujjunk a szegycsonton legyen. Egyik kezünket a másikra rakva, kb 100/perc frekvenciával ütemesen benyomjuk a mellkast úgy, hogy két nyomás közt kezünket ne engedjük fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkodjunk rá a szünetekben. A kompresszió és a felengedés azonos időtartamú legyen. 30 kompresszió után a fej megfelelő pozícionálásával végezzünk két befúvásos lélegeztetést, majd következzen újabb 30 kompresszió. A továbbiakban tartsuk a 30:2 arányt. Addig folytassuk, míg a beteg életjelenségeket nem mutat, illetve, amíg a mentő meg nem érkezik.

Hidd el, elolvasni hosszabb, mint végrehajtani. Frissítsd fel hát a régi egészségügyi tanfolyamon szerzett tudásod, és töltsd le az alkalmazást -legyél te is életmentő!