Pályaválasztás: mi leszek, ha nagy leszek?
- Dátum: 2017.11.12., 22:54
- Martinka Dia
- családsegítő, döntés, egyetem, elhelyezkedés, felsőoktatás, felvételi, főiskola, gyermek, ifjúsági iroda, iskolatáska, iskolaválasztás, középiskola, non-profit szervezet, osztálytárs, önismeret, önismereti játék, pályaorientációs szakember, pályaválasztás, pályaválasztási teszt, pedagógus, segítség, szak, szakma, szakmacsoport
"Mi leszel, ha nagy leszel?" Ismerős a közhelyes kérdés...? Mindig is utáltam rá válaszolni gyerekként, hiszen hol van az még! Amíg az ember nincs ebben a helyzetben, addig azt gondolja, még ráér foglalkozni a saját vagy később gyermeke iskolaválasztásával, pályaválasztásával, aztán egyszer csak hirtelen ott állunk és azt látjuk, pikk-pakk első osztályos iskolatáskás vagy netán középiskolás lesz a gyermekünk, esetleg már a felsőoktatásba lép. November táján számtalan intézmény biztosít nyílt napokat a pályaválasztás előtt álló leendő diákoknak.
A jó pálya- és iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a nebulók életét. Az iskola hatással van a későbbi életpályánkra is, ezért fontos, hogy tudatosan végiggondolt döntést hozzunk, természetesen a gyermekünk véleményét is figyelembe véve.
A pályaorientációhoz fontos, hogy ismerjük gyermekünket és ő is magát, az önismeret alapvető szempont, csakúgy mint a munkaerőpiac terén való jártasság, hiszen ha tisztában vagyunk a kereslet-kínálattal, akkor tudjuk, hogy miből van hiány, és hol van nagyobb esély az elhelyezkedésre.
Nagyon sok segítség található a világhálón, számos felvételi információ, továbbá rengeteg intézmény tart nyílt napot, ahol betekintés nyerhető az adott iskola működésébe, napi tevékenységeibe. Minden szülő és diák vagy leendő diák kíséri figyelemmel az osztálytársak döntését is, hiszen a társaság is fontos, de még lényegesebb szempont a gyermekünk számára legmegfelelőbb általános iskolai tagozat, szakma, szakmacsoport vagy főiskolai, egyetemi szak kiválasztása.
Pályaorientációval kapcsolatban segítséget kaphatunk non-profit szervezetektől, ifjúsági irodáktól, alapítványoktól, családsegítőktől, illetve az iskolákban tevékenykedő pedagógusoktól, pályaorientációs szakemberektől, kompetenicamérésből. Zseniális ötlet az interneten fellelhető pályaválasztási teszteket kitölteni, önismereti játékokat elvégezni, mely ad némi támpontot a "hogyantovábbhoz". Hogy végre magabiztosan tudjunk válaszolni a kérdésre: "mi leszek, ha nagy leszek?"
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.