Pályaválasztás: mi leszek, ha nagy leszek?
- Dátum: 2017.11.12., 22:54
- Martinka Dia
- családsegítő, döntés, egyetem, elhelyezkedés, felsőoktatás, felvételi, főiskola, gyermek, ifjúsági iroda, iskolatáska, iskolaválasztás, középiskola, non-profit szervezet, osztálytárs, önismeret, önismereti játék, pályaorientációs szakember, pályaválasztás, pályaválasztási teszt, pedagógus, segítség, szak, szakma, szakmacsoport
"Mi leszel, ha nagy leszel?" Ismerős a közhelyes kérdés...? Mindig is utáltam rá válaszolni gyerekként, hiszen hol van az még! Amíg az ember nincs ebben a helyzetben, addig azt gondolja, még ráér foglalkozni a saját vagy később gyermeke iskolaválasztásával, pályaválasztásával, aztán egyszer csak hirtelen ott állunk és azt látjuk, pikk-pakk első osztályos iskolatáskás vagy netán középiskolás lesz a gyermekünk, esetleg már a felsőoktatásba lép. November táján számtalan intézmény biztosít nyílt napokat a pályaválasztás előtt álló leendő diákoknak.
A jó pálya- és iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a nebulók életét. Az iskola hatással van a későbbi életpályánkra is, ezért fontos, hogy tudatosan végiggondolt döntést hozzunk, természetesen a gyermekünk véleményét is figyelembe véve.
A pályaorientációhoz fontos, hogy ismerjük gyermekünket és ő is magát, az önismeret alapvető szempont, csakúgy mint a munkaerőpiac terén való jártasság, hiszen ha tisztában vagyunk a kereslet-kínálattal, akkor tudjuk, hogy miből van hiány, és hol van nagyobb esély az elhelyezkedésre.
Nagyon sok segítség található a világhálón, számos felvételi információ, továbbá rengeteg intézmény tart nyílt napot, ahol betekintés nyerhető az adott iskola működésébe, napi tevékenységeibe. Minden szülő és diák vagy leendő diák kíséri figyelemmel az osztálytársak döntését is, hiszen a társaság is fontos, de még lényegesebb szempont a gyermekünk számára legmegfelelőbb általános iskolai tagozat, szakma, szakmacsoport vagy főiskolai, egyetemi szak kiválasztása.
Pályaorientációval kapcsolatban segítséget kaphatunk non-profit szervezetektől, ifjúsági irodáktól, alapítványoktól, családsegítőktől, illetve az iskolákban tevékenykedő pedagógusoktól, pályaorientációs szakemberektől, kompetenicamérésből. Zseniális ötlet az interneten fellelhető pályaválasztási teszteket kitölteni, önismereti játékokat elvégezni, mely ad némi támpontot a "hogyantovábbhoz". Hogy végre magabiztosan tudjunk válaszolni a kérdésre: "mi leszek, ha nagy leszek?"
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.