Holt Költők Társalgása - tüdőgyulladás helyett

A tüdőgyulladás hozta össze minden idők egyik legkülönlegesebb kerekasztalát

Tavaly novemberben nagy sikert aratott a Nyugdíjasok Országos Szövetségének a Tüdőgyulladás Világnapja alkalmából indított kampánya, melyben öt tüdőgyulladásban elhunyt magyar költő verseit ültették át képregényekbe. A stafétát idén a Légúti Betegek Országos Szövetsége vette át, akik a poéta ötösfogat keménymagját – Csokonait, Aranyt és Ady-t – ültették egy asztalhoz a Magvető Café színpadán.

Holt Kötők Társalgása - ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, mely Turczi István Prima Primissima díjas költő vezetésével zajlott csütörtök délelőtt a Magvető Café színpadán. A beszélgetés nem azért volt különleges, mert a résztvevők költészetről, betegségről, nőkről és hasonló témákról cseréltek eszmét, még csak azért sem, mert mindegyikük felolvasta legfrissebb versét, hanem a beszélgetők személye miatt. A diskurzus főszereplői a 19. és 20. század magyar irodalmának költőóriásai voltak: Csokonai Vitéz Mihály, Arany János és Ady Endre. A mit sem sejtő nyájas néző első látásra valóban azt gondolhatta volna, hogy A Reményhez, A walesi bárdok és a Harc a Nagyúrral költőit látja a színpadon, azonban a gyakorlott szem a profi maszkmester keze munkája ellenére is Pindroch Csabát (Csokonai), Scherer Pétert (Arany) és Badár Sándort (Ady) ismerhette fel a beszélgetőkben.

Bár a performance apropója a Tüdőgyulladás Világnapja, fő üzenete pedig a bakteriális tüdőgyulladás megelőzhetősége volt, a pergő és olykor parádés poénokat puffogtató párbeszédekre ez mégsem nyomta rá a bélyegét. A tavalyi kampányban feldobott gondolatkísérlet lényege, hogy sztárköltőink napjainkban élnek, és ezért aztán nem is halnak meg tüdőgyulladásban. Mivel életben maradnak, rengeteg mindenre marad idejük: Csokonai nőügyei rendeződni látszanak, Arany keresi helyét a digitális kütyük világában, Ady pedig továbbra is a szenvedélyek rabja, ezért sofőrszolgálattal közlekedik. Mindemellett persze dolgoznak is, ezt bizonyítandó mindhárman felolvasták legújabb – Turczi István diszkrét közreműködésével íródott – verseiket.

„A világ egy vén lájkvadász” írja a mindig bölcs Arany A világ című vadonatúj költeményében. Úgy látszik, Ady sem éppen optimista korszakát éli: a Nálunk is járt az ősz egy körúti rablótámadásos affér szép-szomorú története. Csokonai Szegény Zsuzsi, a szelfizéskor című versét hallva, olvasva viszont önkéntelenül mosolyra húzódik a szánk, és ez így van rendjén. Ráadásul azzal a nem elhanyagolható fontosságú információval is gazdagabbak leszünk a végére, hogy „Minden férfi ugyanolyan egyirányú tudatfolyam.”

Összességében emlékezetes félórás beszélgetésnek lehettek szem- és fültanúi a jelenlévők.

A megelőzés kérdésköre kapcsán dr. Mucsi János, a Légúti Betegek Országos Egyesületének vezetője kiemelte: a tüdőgyulladás elleni vakcinával ingyenesen oltják a csecsemőket a gyermekorvosok, de ajánlott lenne mindenkinek megkapnia legalább egyszer az akár életre szóló védettséget biztosító védőoltást. A leginkább veszélyeztetettek közé az idősek és a krónikus betegek tartoznak.

A tüdőgyulladásról:

A tüdőgyulladás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Annyi bizonyos, hogy már az ókori görög orvos, a tüdőgyulladás tüneteit elsők között leíró Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti 5. században, mint az a betegség, amit már „a régiek is jól ismertek”. Maimonidész a 12. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tüneteinek: „A tüdőgyulladáskor elforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a következők: heveny láz, szúró, melléküregi fájdalom az oldalban, gyors, kapkodó lélegzetvételek, szaggatott pulzus és köhögés.”

A tüdőgyulladás egy igazán demokratikus betegség. Egyfelől egyaránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák, sőt paraziták is, másrészt szinte bárki elkaphatja, napjainkban évente 450 millió embert érint világszerte a kór.

A 19. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a 20. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével jelentősen megnőtt a túlélési arány, de sajnos még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás. A statisztikák szerint összefüggés mutatható ki az influenza és a bakteriális fertőzések között, ennek "köszönhető", hogy Európában, az idősebb korosztály körében influenzajárványok idején a legmagasabb a tüdőgyulladás miatti halálozás.