Lelki oka is lehet, ha egy baba hasfájós
- Dátum: 2017.10.20., 18:58
- baba, betegség, család, családterápia, csecsemő, feszültség, gyerek, gyerekorvos, hasfájás, hasfájós, konfliktus, lelki eredetű, pszichológus, sír, sírós, viselkedészavar, vizsgálat
Magyar módszer segít a csecsemők viselkedés-zavarainak leküzdésében
„Majd kinövi!” – nyugtatja magát sok szülő, amikor kisbabája valamilyen testi tünetet produkál, és hajlamos nem a valódi okot megtalálni a problémák magyarázatára. Csakhogy sokszor kiderül, a testi tünet mögött valójában nem szervi elváltozások, hanem lelki okok, például családon belüli feszültségek állnak. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szerint egy idehaza 10 éve ismert módszerrel sok nehéz pillanattól és felesleges vizsgálattól lehetne a kicsiket és a szüleiket megkímélni.
Számos olyan tünet fordulhat elő gyerekeknél, amelyeknek szervi okuk nincsen, így ezek előtt az orvos és a szülő is tehetetlenül áll. Sokan szinte természetesnek veszik, ha a babának hosszú ideig fáj, vagy megy a hasa, ha a fogzás miatt folyamatosan nyűgös, ha hiperaktív, sírós, vagy nehezen táplálható, akár a jó étvágy mellett is elmarad a testi fejlődése. Ezek hátterében a gyermekorvos sokszor nem talál betegséget, ezért az elkeseredett szülő kénytelen feleslegesen olyan további, olykor kifejezetten megterhelő, eredménytelen vizsgálatoknak alávetni a gyermekét, melyek a probléma valós megoldásához nem vezetnek.
„Ilyen esetekben javasolt megvizsgálni a baba és a szülők közötti, vagy a családon belüli kapcsolatokat, hiszen a kisgyermek a viselkedésével gyakran csak a környezetet tükrözi vissza. Egy viszonylag új, de tíz év alatt jól bejáratott módszer létezik erre, amelyet a magyar származású, Németországban praktizáló Hédervári-Heller Éva fejlesztett ki. Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció jelenthet megoldást öt éves korig a kisgyerekek viselkedésbeli problémáira, szervi okkal nem magyarázható egészségügyi panaszaira” – fogalmazott Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, családterapeuta-jelölt.
Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna
A módszer lényege szerint a konzulens a gyermeket és a szülőket, de akár - ha egy fedél alatt többen is élnek -, az egész családot együtt várja a találkozóra. Idehaza mindössze néhány integrált szülő-csecsemő konzulens rendelkezik gyermekorvosi végzettséggel is, ami azért fontos, mert így együtt tudja a testi és a lelki hátteret is vizsgálni. Lelki oldalról segítséget jelenthet például pszichológus is, de előfordulhat, hogy a kora gyermekkori problémák feltárásában és a segítségnyújtásban ő kevésbé jártas.
A szakember szerint ugyanúgy érdemes elgondolkodni, nem lelki ok áll-e a kisgyermek panaszai mögött, ha szobatiszta lévén ismét bepisil, vagy gyakran van székrekedése. A találkozásokat érdemes hetente egyszer megejteni, és szükség van a szülők nyitottságára is.
„Az első életévek meghatározóak egy kisgyermek életében. Ekkor alakul ki közte és gondozói között a kötődési kapcsolat, rohamosan fejlődik mozgása és személyisége is. Ahogyan testi problémák esetén is fontos a korai felismerés, illetve az időben elkezdett fejlesztés, ugyanez érvényes a kapcsolati, lelki eredetű problémákra is. Ha a család nem kapja meg időben a szükséges segítséget, az a gyermek egészségére, további életére és kapcsolataira is hatással lehet” – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.
A konzultációk során gyakran derül fény arra, hogy a szülők és a gyermek közötti nem megfelelő kommunikáció, párkapcsolati feszültség, vagy a szülő saját bizonytalansága, szorongása, bizonyos esetekben akár depressziója van ilyen hatással a baba viselkedésére.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.