Lelki oka is lehet, ha egy baba hasfájós
- Dátum: 2017.10.20., 18:58
- baba, betegség, család, családterápia, csecsemő, feszültség, gyerek, gyerekorvos, hasfájás, hasfájós, konfliktus, lelki eredetű, pszichológus, sír, sírós, viselkedészavar, vizsgálat
Magyar módszer segít a csecsemők viselkedés-zavarainak leküzdésében
„Majd kinövi!” – nyugtatja magát sok szülő, amikor kisbabája valamilyen testi tünetet produkál, és hajlamos nem a valódi okot megtalálni a problémák magyarázatára. Csakhogy sokszor kiderül, a testi tünet mögött valójában nem szervi elváltozások, hanem lelki okok, például családon belüli feszültségek állnak. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szerint egy idehaza 10 éve ismert módszerrel sok nehéz pillanattól és felesleges vizsgálattól lehetne a kicsiket és a szüleiket megkímélni.
Számos olyan tünet fordulhat elő gyerekeknél, amelyeknek szervi okuk nincsen, így ezek előtt az orvos és a szülő is tehetetlenül áll. Sokan szinte természetesnek veszik, ha a babának hosszú ideig fáj, vagy megy a hasa, ha a fogzás miatt folyamatosan nyűgös, ha hiperaktív, sírós, vagy nehezen táplálható, akár a jó étvágy mellett is elmarad a testi fejlődése. Ezek hátterében a gyermekorvos sokszor nem talál betegséget, ezért az elkeseredett szülő kénytelen feleslegesen olyan további, olykor kifejezetten megterhelő, eredménytelen vizsgálatoknak alávetni a gyermekét, melyek a probléma valós megoldásához nem vezetnek.
„Ilyen esetekben javasolt megvizsgálni a baba és a szülők közötti, vagy a családon belüli kapcsolatokat, hiszen a kisgyermek a viselkedésével gyakran csak a környezetet tükrözi vissza. Egy viszonylag új, de tíz év alatt jól bejáratott módszer létezik erre, amelyet a magyar származású, Németországban praktizáló Hédervári-Heller Éva fejlesztett ki. Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció jelenthet megoldást öt éves korig a kisgyerekek viselkedésbeli problémáira, szervi okkal nem magyarázható egészségügyi panaszaira” – fogalmazott Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, családterapeuta-jelölt.
Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna
A módszer lényege szerint a konzulens a gyermeket és a szülőket, de akár - ha egy fedél alatt többen is élnek -, az egész családot együtt várja a találkozóra. Idehaza mindössze néhány integrált szülő-csecsemő konzulens rendelkezik gyermekorvosi végzettséggel is, ami azért fontos, mert így együtt tudja a testi és a lelki hátteret is vizsgálni. Lelki oldalról segítséget jelenthet például pszichológus is, de előfordulhat, hogy a kora gyermekkori problémák feltárásában és a segítségnyújtásban ő kevésbé jártas.
A szakember szerint ugyanúgy érdemes elgondolkodni, nem lelki ok áll-e a kisgyermek panaszai mögött, ha szobatiszta lévén ismét bepisil, vagy gyakran van székrekedése. A találkozásokat érdemes hetente egyszer megejteni, és szükség van a szülők nyitottságára is.
„Az első életévek meghatározóak egy kisgyermek életében. Ekkor alakul ki közte és gondozói között a kötődési kapcsolat, rohamosan fejlődik mozgása és személyisége is. Ahogyan testi problémák esetén is fontos a korai felismerés, illetve az időben elkezdett fejlesztés, ugyanez érvényes a kapcsolati, lelki eredetű problémákra is. Ha a család nem kapja meg időben a szükséges segítséget, az a gyermek egészségére, további életére és kapcsolataira is hatással lehet” – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.
A konzultációk során gyakran derül fény arra, hogy a szülők és a gyermek közötti nem megfelelő kommunikáció, párkapcsolati feszültség, vagy a szülő saját bizonytalansága, szorongása, bizonyos esetekben akár depressziója van ilyen hatással a baba viselkedésére.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.