Menü

Miért hízunk el?

Néhány napja írtunk az elhízás genetikai okairól és a környezettel való összefüggéséről. Azonban az elhízásnak számos tényezője van, így a bevitel mellett nem szabad megfeledkeznünk a felhasználásról sem.

Az energiafelhasználást testmozgással lehet növelni, illetve a testmozgás hiánya elősegíti a fel nem használt energia tárolását, a test zsírraktárainak telítődését. A testmozgás nem jelent feltétlenül nagy teljesítményt kívánó sportot, hanem jól hozzáilleszthető a mindennapi tevékenységhez. Napi félórányi tempós séta egy évben mintegy 7 kg zsír égetését jelenti. Ugyanilyen eredménnyel jár a napi 30 percnyi erőteljes házimunka, kertészkedés, kerékpározás.

Akik még ennyi időt sem tudnak szakítani, azok gondolhatnak arra, hogy lift helyett egy pár lépcsőfordulót gyalog tegyenek meg, vagy munkába menet, munkából jövet sétáljanak néhány háztömbnyit. Természetesen ennél lényegesen hatékonyabb a naponta, vagy legalább hetente háromszor-négyszer beiktatott intenzív, sportszerű testmozgás: labdajátékok, úszás, talajtorna, továbbá a hétvégi rendszeres természetjárás.

Napi többször, kevesebbet

Lényeges az étkezési szokások befolyása is. Kísérleti körülmények között végzett megfigyelések azt bizonyították, hogy a legelőnyösebb a napi táplálék minél egyenletesebb elfogyasztása. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges és a lehetőségekhez képest minél több, legalább 4-5 részre kell elosztani az egész napi mennyiséget. Mindenképpen kedvezőtlen a túlságosan bőságes vacsora, mivel a szervezet napi ritmusa estére lelassul, továbbá a vacsora után már nincs olyan testmozgás, amely elősegítené a felvett energia felhasználását. A rendszeres étkezések közötti nassolást sem lehet elítélni, ha az nem jár szükségleten felüli fogyasztással és gyümölcsöt, zöldséget és nem pedig süteményeket, zsíros falatokat jelent.

Rossz szokások

Tapasztalat szerint a kövérek akkor is esznek, ha nem éhesek, de valamilyen ínycsiklandozó étel kerül eléjük. Ebben a gyerekkorban kialakított magatartás is "bűnös". A szülők gyakran megkívánják, hogy a bőségesen megrakott tálat a gyermek az utolsó falatig elfogyassza, sőt a „mama” főztje iránti elismerésből még kérjen is további adagot és így érdemelje ki a megelégedést. Az evés nem szolgálhat a csalódottság, a magányosság, a depresszió kompenzálására sem.

Lassabb az agyunk

Az elhízottak rendszerint gyorsan esznek. Miután a központi idegrendszer szabályozó rendszerének időre, valószínűleg 20 percre van szüksége a jóllakottság jelzéséhez, ezért már többet ettek a szükségesnél mire a „megállj” jelzés megérzik.

Hormonális

A kövérség hátterében ritkán, nem több mint 2 %-ban húzódik hormonális rendellenesség. Jellegzetes a pajzsmirigy csökkent hormontermelése, vagy a mellékvese működési zavara (Cushing-kór) miatti elhízás.

Nem csak esztétika

Az elhízás az egyén külső megjelenését meghatározó tényezőn kívül komoly mértékben befolyásolja az egészségi állapotot. Általánosságban az állítható, hogy a legkisebb halálozáshoz meghatározott TTI (testtömeg-index) tartozik, és az átlagosnál nagyobb testtömegűek halálozási aránya testtömegükkel arányosan emelkedik.

Az elhízással kapcsolatban lévő betegségek körül elsőként a szív- és érrendszeri betegségeket kell említeni, mivel Magyarországon ez áll első helyen a halálokok közül, az összes halálozásnak valamivel több, mint a felét okozza. A kövér emberek szérum koleszterin-szintje rendszerint a kóros tartományban van, ezért fokozottan veszélyeztetettek az érelmeszesedés, a szívinfarktus vonatkozásában.

Tehát pálcát törni magunk vagy mások felett az elhízás kérdésében nem érdemes. Nem tudhatjuk pontosan a hátterét, de ügyelhetünk arra, hogy a megfelelő étkezéssel és kellő testmozgással a génjeink hízásra hajlamosító hatását csökkentsük. Ne dőljünk hátra, hogy nem tehetünk semmit. Ez nem csak genetika!

Mit árul el rólunk a vércsoportunk?

Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.

Mi az a superfood?

Bár az utóbbi időben kevésbé találkozhattunk ezzel a szóval, azonban a superfood kifejezés pár éve futótűzként terjedt el a köztudatban, holott nem egy új jelenségről van szó. Mi az a superfood és miért kapta fel ennyire a média?

Mi az a mochi?

A japánok táplálkozásáról csak jókat hallunk: egészségesen étkeznek, halakat, zöldségeket fogyasztanak, és friss hozzávalókból főznek. Az édességekkel is körültekintően bánnak: minőségi alapanyagok és mértékletes fogyasztás. Ilyen japán különlegesség a Mochi is!

Kicsoda az, aki „workaholic”?

A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.