Menü

Borsika Udvar: antik és valódi ennivaló egy helyen

Ajánlás alapján jutottunk el a hódmezővásárhelyi Borsika Udvarba. Annyit tudtam róla, hogy autentikus környezetben vásárolhatunk házi készítésű élelmiszereket. Ennél azonban többről van szó, ezt már akkor láttam, amikor az ajtó kitárult.

Mintha időutazáson vettem volna részt! Az előtérben antik bútorok és csipketerítő, máris elragad a romantikus hangulat, s tán nem is lenne kedvem továbbmenni, csak leheverdnék ezekbe a régi, puha, kárpitozott székekbe, ha nem lenne a tulajdonos kedves invitálása. De amint oldalra pillantok, látom, hogy van itt még több is a jóból, érdemes körülnézni!

Ha meg kellene neveznem ezt a helyet röviden, nem sikerülne. Talán olyasmi, mint a hajdanvolt régi boltok, ahol nemcsak élelmiszert, hanem sok más dolgot is lehetett kapni egy helyen. Van itt ódon asztal, dísztárgyak és képkeretek, de semmi sem új - mindennek története, múltja és érezhető varázsa van. Nem hasonlít az antikos üzletekhez, ahol a tárgyak, bútorok összezsúfolva találhatóak, akár egy turkálóban, hiszen itt egymáshoz illesztve, elrendeve kerültek elhelyezésre a dolgok.

A polcok pedig finomságoktól roskadoznak... Vajon mi a jó, éhesen jönni, s ezért mindent megvenni, kipróbálni? Vagy jól lakva érkezni, hogy ne akarjak mindent....? Mint tudjuk, egyre inkább elterjedtek a kézműves, házi készítésű élelmiszerek, a gourmet különlegességek. Itt is ezeket lehet kapni, de mégis más, mint a többi speciális üzlet. Egyrészt a környezet miatt, másrészt mert Krisztináék szoros kapcsolatot ápolnak minden beszállítóval. Ez nem a nagyüzemi gyártásról szól - addig van eperlekvár, amíg kitart a készlet, s utána már lehet, hogy csak jövőre keresheted. De hogy keresni fogod, ha egyszer megízlelted, az egészen biztos, mert olyan, mint a dédié volt.

Ismerik, hogy ki készíti a csokoládét, és azt is, hogy hogyan - a szabadságukat is azzal töltötték, hogy ellátogattak a beszállítóikhoz, hogy összebarátkozzanak, s megfigyeljék a termelés, a készítés menetét, hogy aztán mindezt elmesélhessék a vásárlóiknak is. Erre mondja a férjem, hogy ha valódi ennivalót akarsz, akkor a nagy áruházláncokban hiába keresgélsz - hiteles emberi kapcsolatokon keresztül lehet igazi ételekhez jutni. A Borsika Udvar koncepciója is ez.

Betérhetsz úgy is, hogy csak egy finom kávét vagy házi szörpöt szeretnél elfogyasztani, s kapsz valami kóstolót is mellé: mi például a kézműves csokit, valamint a cantuccinit ízlelhettük meg. Ha már unod a kávézók hangulatát, zaját, és egy valóban hangulatos, egyedi helyet keresel, akkor itt a helyed!

No de inkább nézd meg magad, hisz olyan ez, mint a szerelem: van, amit nem lehet szavakkal elmondani...

További információ itt: https://www.facebook.com/borsikaudvar/ és itt: http://borsikaudvar.hu
Fotók: Dombi Mátyás

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.