Menü

Borsika Udvar: antik és valódi ennivaló egy helyen

Ajánlás alapján jutottunk el a hódmezővásárhelyi Borsika Udvarba. Annyit tudtam róla, hogy autentikus környezetben vásárolhatunk házi készítésű élelmiszereket. Ennél azonban többről van szó, ezt már akkor láttam, amikor az ajtó kitárult.

Mintha időutazáson vettem volna részt! Az előtérben antik bútorok és csipketerítő, máris elragad a romantikus hangulat, s tán nem is lenne kedvem továbbmenni, csak leheverdnék ezekbe a régi, puha, kárpitozott székekbe, ha nem lenne a tulajdonos kedves invitálása. De amint oldalra pillantok, látom, hogy van itt még több is a jóból, érdemes körülnézni!

Ha meg kellene neveznem ezt a helyet röviden, nem sikerülne. Talán olyasmi, mint a hajdanvolt régi boltok, ahol nemcsak élelmiszert, hanem sok más dolgot is lehetett kapni egy helyen. Van itt ódon asztal, dísztárgyak és képkeretek, de semmi sem új - mindennek története, múltja és érezhető varázsa van. Nem hasonlít az antikos üzletekhez, ahol a tárgyak, bútorok összezsúfolva találhatóak, akár egy turkálóban, hiszen itt egymáshoz illesztve, elrendeve kerültek elhelyezésre a dolgok.

A polcok pedig finomságoktól roskadoznak... Vajon mi a jó, éhesen jönni, s ezért mindent megvenni, kipróbálni? Vagy jól lakva érkezni, hogy ne akarjak mindent....? Mint tudjuk, egyre inkább elterjedtek a kézműves, házi készítésű élelmiszerek, a gourmet különlegességek. Itt is ezeket lehet kapni, de mégis más, mint a többi speciális üzlet. Egyrészt a környezet miatt, másrészt mert Krisztináék szoros kapcsolatot ápolnak minden beszállítóval. Ez nem a nagyüzemi gyártásról szól - addig van eperlekvár, amíg kitart a készlet, s utána már lehet, hogy csak jövőre keresheted. De hogy keresni fogod, ha egyszer megízlelted, az egészen biztos, mert olyan, mint a dédié volt.

Ismerik, hogy ki készíti a csokoládét, és azt is, hogy hogyan - a szabadságukat is azzal töltötték, hogy ellátogattak a beszállítóikhoz, hogy összebarátkozzanak, s megfigyeljék a termelés, a készítés menetét, hogy aztán mindezt elmesélhessék a vásárlóiknak is. Erre mondja a férjem, hogy ha valódi ennivalót akarsz, akkor a nagy áruházláncokban hiába keresgélsz - hiteles emberi kapcsolatokon keresztül lehet igazi ételekhez jutni. A Borsika Udvar koncepciója is ez.

Betérhetsz úgy is, hogy csak egy finom kávét vagy házi szörpöt szeretnél elfogyasztani, s kapsz valami kóstolót is mellé: mi például a kézműves csokit, valamint a cantuccinit ízlelhettük meg. Ha már unod a kávézók hangulatát, zaját, és egy valóban hangulatos, egyedi helyet keresel, akkor itt a helyed!

No de inkább nézd meg magad, hisz olyan ez, mint a szerelem: van, amit nem lehet szavakkal elmondani...

További információ itt: https://www.facebook.com/borsikaudvar/ és itt: http://borsikaudvar.hu
Fotók: Dombi Mátyás

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?

Ecetet fújnak a bejárati ajtóra: a hétköznapi házi praktika mögött meglepő hiedelem is állhat

A bejárati ajtó nem csupán arra szolgál, hogy elválassza otthonunkat a külvilágtól. Egyesek szerint különleges jelentősége is van, hiszen ezen keresztül lépünk be a lakásunkba, és itt találkozik a személyes életterünk a külvilág hatásaival. Talán ezért sem meglepő, hogy különféle házi praktikák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Az egyik interneten terjedő szokás szerint érdemes ecetes vízzel áttörölni vagy bepermetezni a bejárat környékét. De vajon miért teszik ezt, és valóban van értelme a módszernek?