Menü

Itt a dinnyeszezon!

Nagyon sokan várták már a nyár közepét, hogy végre elérkezzen az igazi dinnyeszezon. Miért is szeretjük a görögdinnyét, és hogyan fogyaszthatjuk még a hagyományos változaton túl?

Kezdjük ott, hogy a görögdinnye nem is görög - csak a neve, ami onnan ered, hogy súlya és mérete miatt úgy görgetik. Egyébiránt Afrikából származik, amit nekünk is megidéz egy kicsit, hogy a nagy melegben érik igazán édesre, és kiváló folyadékpótlást jelent.

Természetesen a dinnye - ami egyébiránt a tökfélék családjába tartozik, és hivatalosan nem is gyümölcs attól még, hogy édes - nagyon egészséges. Főként B6, C és E vitaminokat tartalmaz, de ezen kívül folsavat is, kiváló vaspótló. Sőt mitőbb, karotin benne is található, nem csak a répában. Mivel a dinnye húsának nagyjából 90%-a víz, sok diétához kifejezetten javasolják a figyasztását. No de itt azért álljunk meg egy pillanatra...

Sokan állítják, hogy a dinnye korlátlanul fogyasztható a fogyókúrában, sőt mi több zsírégető hatása van. Véleményem szerint ilyen, hogy zsírÉGETŐ, nem igazán létezik. Ha volna ilyen, akkor higgyék el, már csupa tökéletesen vékony ember szaladgálna az utcákon... S attól még, hogy magas a víztartalma, a cukortartalma azért bizonyos óvatosságra int. A diétázók számára leginkább délelőtt, vagy a koradélutáni órákban ajánlott a fogyasztása, a vacsorához már kevésbé javasoljuk.

Az viszont jó hír a kalóriát számolóknak, hogy a nehéz héjszerkezet legalább nem tartozik bele a számolásba, a beltartalom viszont kisebb. Korai uzsonnaként, vagy kisebb mennyiségben sütemények, édességek helyetti desszertként enni.

S ha már itt tartunk, nem csak a klasszikus formában, önmagában fogyasztható, próbálja ki bátran a következőket:

- Dinnyeleves mentával
- Turmixolt dinnyét öntsünk a jégkockatartóba, majd ezt adjuk a vízhez
- Frissen turmixolva, szétnyomkodva limonádéként lime-al
- Pálcikára tűzve mozzarrellagolyóval
- Gyümölcssaláta összetevőjeként kockára vágva.

Az igazi dinnyerajongóknak itt egy kiváló programlehetőség: a budapesti augusztus 20-ai dinnyeevő versenyen bizonyíthatod szenvedélyedet, a dinnyét a szervezők állják! Az ilyen versenyek egyébként régi hagyományokra tekintenek vissza, noha korábban komoly tétekben fogadtak, hogy ki bír megenni meghatározott mennyiségű dinnyét. A vállalkozó szellemű embert földbe ásták, hogy jobban bírja a kihívást. Itt talán erre nem lesz szükség, de a dinnye iránt telhetetlenek most tobzódhatnak az örömökben!

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.