A tudatos evés alapjai

Sokan ismerjük a tudatosság kifejezést, de vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy ez alkalmazható az étkezéseink során is? A tudatos étkezés során a jelenlétünket használjuk, ezzel segíthetünk magunknak, hogy túljussunk az evési problémákon. A cél, hogy a fókuszunkat a külső gondolkodásból áthelyezzük az étkezési élmények felfedezésére, élvezésére. Ez nem diéta, hanem egy újfajta gondolkodásmód kialakítása.

A tudatos étkezés definíciója: figyelmünket, minden érzékünket beleértve (látás, ízlelés, hallás, szaglás, érzések) az evés élményére fordítjuk, hogy szemtanúi lehessünk az érzelmi és fizikai válaszoknak étkezés előtt, közben és után is.

Mikor étkezek figyelmetlenül?

* Ha addig eszel, míg egyszer csak azt nem érzed, hogy mindjárt felrobbansz vagy rosszul leszel.
* Ha azt veszed észre, hogy habzsolod az ételt anélkül, hogy igazán megízlelnéd.
* Ha nem figyelsz az ételre, és folyamatos megszakításokkal eszel.
* Ha csak gyorsan bekapod az ebédedet.
* Ha problémáid vannak azzal, hogy visszaemlékezz az ebéded ízére, illatára, kinézetére, amit éppen megettél.

Hogyan étkezzek tudatosan?

Ha elsajátítod ezt a technikát, jobban élvezheted az ételek ízét, nem fogod túlenni magad, javulni fog az emésztésed, és az étellel kialakított pszichológiai kapcsolatod is fejlődni fog.

Top tippek a tudatos étkezéshez:

1. Helyezzük előtérbe az étkezések idejét. Szánjunk rá legalább 15 nyugodt percet, hogy elfogyasszuk a menüt.
2. Kerüljük a megszakításokat. Kizárt, hogy élvezni tudjuk az étel ízét, ha a figyelmünk közben teljesen máshol jár. Idézzük csak fel: milyen gyakran eszünk a kocsiban? A TV előtt? A számítógép monitorát bámulva? Ezen verziók egyike sem sorolható a tudatos étkezés hatókörébe, és könnyen túlevéshez vagy egészségtelenebb evésformákhoz vezethetnek. Nem is lehet így az étel ízére koncentrálni. Készítsünk jegyzeteket – akár fejben vagy papírra – arról, hogy rendszerint milyen körülmények között eszünk. Ez segíthet abban, hogy tudatára ébredjünk tudatosságunk hiányának, és ezentúl megpróbáljuk elkerülni.
3. Ha tudjuk, hogy meg fognak szakítani, inkább találjunk a nap folyamán egy másik időszakot, amikor nyugodtan ehetünk.
4. Evés közben mindig üljünk le. Ne együnk a hűtő előtt állva.
5. Menünket tányéron szervírozzuk. Igyekezzünk elkerülni a zacskóból, fagyis dobozból, ételtartó dobozokból történő evést.
6. A falatok között az evőeszközöket a tányérunk mellé tegyük, és figyeljünk rá, hogy alaposan rágjuk meg az ételt.
7. Csak annyit együnk, míg azt nem érezzük, hogy körülbelül 80%-ban el vagyunk vele (ezt nagyjából úgy kell értelmezni, hogy már elégedettek vagyunk, de nem pukkadunk ki).
8. Hagyjunk időt magunknak arra, hogy alaposan megízlelhessük az ételt. Használjuk az érzékszerveinket! Mielőtt nekiállunk az evésnek, nézzük meg, szimatoljuk meg az ételt. Miközben rágunk, próbáljuk meg elkülöníteni az összetevők ízeit! Mit érzünk ki belőle? Milyen fűszer illatát érezzük? Milyen érzést kelt a szánkban?
9. Kérdezzük meg magunkat, mit érzünk evés közben! Boldogságot, elégedettséget, bánatot, bűntudatot, stresszt, csalódottságot? Próbáljunk meg rájönni, mi okozza az adott érzést. Felidéz-e bennünk valamilyen emléket, félelmet? Figyeljünk rá, milyen érzést kelt testünkben az étel, mielőtt megennénk, és miután megettük. Energikusnak vagy letargikusnak érezzük magunkat? Tele van a hasunk, hányingerünk van, esetleg üresnek érezzük magunkat?
10. Ha lehetőségünk van rá, készítsük el magunknak az ebédünket. Az ételkészítés folyamata – az, hogy megérintjük, megkóstoljuk, megillatozzuk az ételt – szintén növelheti az étellel kialakított kapcsolatunkat.
11. Figyeljünk azokra az ételekre, amelyek jó hatást gyakorolnak a hangulatunkra és a közérzetünkre általában. Az étel azért van, hogy értékes tápanyaggal lásson el minket, és elősegítse testünk optimális működését. Ha jobb minőségű ételeket eszünk, mind mentálisan, mind fizikailag jobban fogjuk érezni magunkat.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au/blog/