Menü

Kérdezzünk egy idegent, ha profilképet választunk!

Mindegy, hogy a kedvenc randioldalunkra vagy a vállalkozásunk honlapjára választunk profilképet, a legjobb fotó kiválasztását nem hagyhatjuk akárkire. Ez az az ok, amiért egy teljesen idegen személy véleményét kell kikérnünk, mondja egy új tanulmány.

A pszichológusok évszázadok óta vizsgálják az első benyomás fontosságát, beleértve a fotókat is. A vonzerő és a tulajdonságok becslése nagyobb különbséget mutathat, ha különböző képeket látunk egy adott emberről, mintha különböző emberek arcait hasonlítjuk össze vonzerő alapján. Más szóval az adott körülményeknek megfelelő fotó kiválasztása ugyanolyan fontos, mint a genetikai lottó megnyerése, hogy életünk során rokonszenves arccal rendelkezhessünk.

A logika azt diktálja, hogy azok az emberek, akik több energiát fektetnek a tökéletes fotó elkészítésébe, jobb képet kell, hogy kapjanak magukról. Olyat, ami jobban reprezentálja őket.

Az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa, Dr. David White, 102 egyetemistát kért meg, hogy küldjenek neki 12 fotót magukról, amelyeket korábban a Facebook-ra is feltöltöttek. Ezt követően a hallgatók kiválasztották, hogy mely fotókat használnák leginkább és legkevésbé a következő felületeken: Facebook, LinkedIn, Match.com. Később osztályozniuk kellett a fotókat vonzerő, megbízhatóság, dominancia, versenyképesség és magabiztosság alapján.

Dr. White ezután megkérte őket, hogy ugyanezeket a feladatokat végezzék el egy véletlenszerűen kiválasztott idegen személy fotóival is, akiket ráadásul a saját nemükhöz tartozók közül választottak ki. Végül pedig teljesen új résztvevők értékelték a fotókat ugyanazon öt kritérium figyelembevételével.

Ami fontos az eredmények közül, hogy a kiválasztott "idegen résztvevők" remek munkát végeztek, főleg a randizáshoz választott fotók kapcsán. Dr. White szerint az eredmények meglepőek, mivel a hallgatóknak többéves tapasztalata volt abban, hogyan válasszák ki azt a fotót, amellyel a legjobb oldalukat tudják mutatni, még akkor is, ha a fotót valaki olyan készítette, aki korábban sosem találkozott az alannyal, és nem is erőlködött annyira a fotókészítés során.

Számos bizonyíték áll azonban már rendelkezésünkre, hogy a személyes elfogultság megakadályoz minket abban, hogy saját magunkat reálisan értékeljük.

Dr. White szerint a következő lépés az, hogy a fotók közül az idegenek mellett a jó barátok is válasszanak. Megérzéseik szerint az ismeretségi viszony segíteni fog a fényképek értékelése során.

Forrás: www.iflscience.com

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.