Menü

A testvérünk miatt vagyunk féltékenyek?

Sok párkapcsolatot nehezít meg a féltékenység. Aki volt már ebben a helyzetben akármelyik oldalon is, tudja, hogy a "zöld szemű szörnyeteg" megfogalmazás nem túlzás, a szituáció tényleg gyötrő tud lenni.

De vajon honnan ered ez az érzés olyan felek esetén, akik alapvetően bízhatnának is egymásban? Ha a pár valamely tagja hűtlen volt, és/vagy adott okot a bizalmatlanságra, ott érthető a féltékenység megjelenése. De előfordul, hogy valaki különösebb reális ok nélkül is erőteljes féltékenységet mutat. Miért...?

Van, hogy a múltat kell kutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást, amely a (nem is olyan) távoli gyermekkorban leledzik. A szakemberek rájöttek, hogy sok esetben a testvérünkre vezethető vissza ennek a fajta érzelemnek a forrása.

Nagyobb testvérek esetén az a problémaforrás, hogy évekig ők álltak a középpontban, a szülők figyelmének fókuszában, s ez a joguk gyakorlatilag kizárólagos volt. Természetes, hogy a család köréjük szerveződött, mint központi elem köré. Ez a státusz változik meg a kistestvér érkezésével. Bizonyos esetekben már az anya várandóssága során megjelenik a féltékenység érzése - főleg ha nagyobb gyermekről beszélünk -, amikor felfogja: hamarosan nem ő lesz a legkisebb, s örömmel, izgalommal készülnek valaki más, hozzá hasonló státuszú kisember érkezésére. Jellemző ilyenkor a feleslegesség érzése, mikor a gyermekben olyan érzések keletkeznek, miszerint ő már kevésbé fontos, lekerült a dobogó legfelső fokáról, és az érkező jövevény mögé sorolódott. Ezzel pedig veszít a biztonságérzetből, amelyet szülei biztosítottak számára (jó esetben). Ezzel sarjadni kezdenek benne a féltékenység magvai, aminek alapja a biztonságvesztéstől való félelem és a birtoklási vágy.

A kisebb testvéreknél a féltékenység alapjai később alakulnak ki, és abban az esetben jelentkeznek inkább, ha a szülők számára az elsőszülőtt a kedvenc vagy preferáltabb gyermek. Sok családnál előfordul, hogy az először született csemete képezi a világ közepét, például olyan anyukák és apukák számára, amelyek már régóta vágytak gyermekre. Főleg ha annak érkezése, valamint a szülői szerep megadott a számukra valamilyen fontos érzést, például büszkeséget, feltétlen szeretetet. A kisebb gyermek pedig, ahogy egyre inkább tudatára ébred, érzékeli a közötte és testvére között fennálló különbségtételt a maga hátrányára. A féltékenység érzése gyakorlatilag logikusan jelentkezik ilyenkor.

Természetesen több más gyermekkorra, múltra visszavezethető oka lehet a féltékenységnek, de az biztos: az ilyen esetekben egyéni terápiára van szükség ahhoz, hogy a múltat feldolgozzuk, helyére tegyük, s ezzel változzon a jelen életünk, érzéseink is.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.