A testvérünk miatt vagyunk féltékenyek?
- Dátum: 2017.04.13., 16:08
- biztonság, család, féltékenység, figyelem, gyerekkor, gyermekkor, párkapcsolat, szülő, testvér
Sok párkapcsolatot nehezít meg a féltékenység. Aki volt már ebben a helyzetben akármelyik oldalon is, tudja, hogy a "zöld szemű szörnyeteg" megfogalmazás nem túlzás, a szituáció tényleg gyötrő tud lenni.
De vajon honnan ered ez az érzés olyan felek esetén, akik alapvetően bízhatnának is egymásban? Ha a pár valamely tagja hűtlen volt, és/vagy adott okot a bizalmatlanságra, ott érthető a féltékenység megjelenése. De előfordul, hogy valaki különösebb reális ok nélkül is erőteljes féltékenységet mutat. Miért...?
Van, hogy a múltat kell kutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást, amely a (nem is olyan) távoli gyermekkorban leledzik. A szakemberek rájöttek, hogy sok esetben a testvérünkre vezethető vissza ennek a fajta érzelemnek a forrása.

Nagyobb testvérek esetén az a problémaforrás, hogy évekig ők álltak a középpontban, a szülők figyelmének fókuszában, s ez a joguk gyakorlatilag kizárólagos volt. Természetes, hogy a család köréjük szerveződött, mint központi elem köré. Ez a státusz változik meg a kistestvér érkezésével. Bizonyos esetekben már az anya várandóssága során megjelenik a féltékenység érzése - főleg ha nagyobb gyermekről beszélünk -, amikor felfogja: hamarosan nem ő lesz a legkisebb, s örömmel, izgalommal készülnek valaki más, hozzá hasonló státuszú kisember érkezésére. Jellemző ilyenkor a feleslegesség érzése, mikor a gyermekben olyan érzések keletkeznek, miszerint ő már kevésbé fontos, lekerült a dobogó legfelső fokáról, és az érkező jövevény mögé sorolódott. Ezzel pedig veszít a biztonságérzetből, amelyet szülei biztosítottak számára (jó esetben). Ezzel sarjadni kezdenek benne a féltékenység magvai, aminek alapja a biztonságvesztéstől való félelem és a birtoklási vágy.

A kisebb testvéreknél a féltékenység alapjai később alakulnak ki, és abban az esetben jelentkeznek inkább, ha a szülők számára az elsőszülőtt a kedvenc vagy preferáltabb gyermek. Sok családnál előfordul, hogy az először született csemete képezi a világ közepét, például olyan anyukák és apukák számára, amelyek már régóta vágytak gyermekre. Főleg ha annak érkezése, valamint a szülői szerep megadott a számukra valamilyen fontos érzést, például büszkeséget, feltétlen szeretetet. A kisebb gyermek pedig, ahogy egyre inkább tudatára ébred, érzékeli a közötte és testvére között fennálló különbségtételt a maga hátrányára. A féltékenység érzése gyakorlatilag logikusan jelentkezik ilyenkor.
Természetesen több más gyermekkorra, múltra visszavezethető oka lehet a féltékenységnek, de az biztos: az ilyen esetekben egyéni terápiára van szükség ahhoz, hogy a múltat feldolgozzuk, helyére tegyük, s ezzel változzon a jelen életünk, érzéseink is.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?
Gazdasági szorongás, egy ma már mindennapos gond
Sajnos sokan ismerjük az érzést, amikor arról beszélünk, hogy aggódunk a pénzügyi helyzetünk miatt, van, akinél már szorongással is jár. Nézzük, hogy mi is ez valójában és mit tehetünk ellene.
Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?
Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.