A testvérünk miatt vagyunk féltékenyek?
- Dátum: 2017.04.13., 16:08
- biztonság, család, féltékenység, figyelem, gyerekkor, gyermekkor, párkapcsolat, szülő, testvér
Sok párkapcsolatot nehezít meg a féltékenység. Aki volt már ebben a helyzetben akármelyik oldalon is, tudja, hogy a "zöld szemű szörnyeteg" megfogalmazás nem túlzás, a szituáció tényleg gyötrő tud lenni.
De vajon honnan ered ez az érzés olyan felek esetén, akik alapvetően bízhatnának is egymásban? Ha a pár valamely tagja hűtlen volt, és/vagy adott okot a bizalmatlanságra, ott érthető a féltékenység megjelenése. De előfordul, hogy valaki különösebb reális ok nélkül is erőteljes féltékenységet mutat. Miért...?
Van, hogy a múltat kell kutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást, amely a (nem is olyan) távoli gyermekkorban leledzik. A szakemberek rájöttek, hogy sok esetben a testvérünkre vezethető vissza ennek a fajta érzelemnek a forrása.
Nagyobb testvérek esetén az a problémaforrás, hogy évekig ők álltak a középpontban, a szülők figyelmének fókuszában, s ez a joguk gyakorlatilag kizárólagos volt. Természetes, hogy a család köréjük szerveződött, mint központi elem köré. Ez a státusz változik meg a kistestvér érkezésével. Bizonyos esetekben már az anya várandóssága során megjelenik a féltékenység érzése - főleg ha nagyobb gyermekről beszélünk -, amikor felfogja: hamarosan nem ő lesz a legkisebb, s örömmel, izgalommal készülnek valaki más, hozzá hasonló státuszú kisember érkezésére. Jellemző ilyenkor a feleslegesség érzése, mikor a gyermekben olyan érzések keletkeznek, miszerint ő már kevésbé fontos, lekerült a dobogó legfelső fokáról, és az érkező jövevény mögé sorolódott. Ezzel pedig veszít a biztonságérzetből, amelyet szülei biztosítottak számára (jó esetben). Ezzel sarjadni kezdenek benne a féltékenység magvai, aminek alapja a biztonságvesztéstől való félelem és a birtoklási vágy.
A kisebb testvéreknél a féltékenység alapjai később alakulnak ki, és abban az esetben jelentkeznek inkább, ha a szülők számára az elsőszülőtt a kedvenc vagy preferáltabb gyermek. Sok családnál előfordul, hogy az először született csemete képezi a világ közepét, például olyan anyukák és apukák számára, amelyek már régóta vágytak gyermekre. Főleg ha annak érkezése, valamint a szülői szerep megadott a számukra valamilyen fontos érzést, például büszkeséget, feltétlen szeretetet. A kisebb gyermek pedig, ahogy egyre inkább tudatára ébred, érzékeli a közötte és testvére között fennálló különbségtételt a maga hátrányára. A féltékenység érzése gyakorlatilag logikusan jelentkezik ilyenkor.
Természetesen több más gyermekkorra, múltra visszavezethető oka lehet a féltékenységnek, de az biztos: az ilyen esetekben egyéni terápiára van szükség ahhoz, hogy a múltat feldolgozzuk, helyére tegyük, s ezzel változzon a jelen életünk, érzéseink is.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?
Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”
Mikortól számít valaki alkoholistának?
Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
A hiány érzése egy jóléti világ közepén
A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.
Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?
Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?
Tanulható a pozitív gondolkodás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?