Hogyan bánjunk a pénzzel?

Egy felmérés szerint alacsony a magyarok pénzügyi kultúrája. Mi az, amit nem jól csinálunk és amit tanulhatunk? Íme néhány hasznos ötlet és fontos szempont, hogy jobban gazdálkodjunk anyagi javainkkal!

Nem gondolkodunk tudatosan a pénzről

Noha életünk egyik fontos pillére, hogy miként alakulnak a pénzügyeink, a legtöbbünknek nincs ismerete, információja arról, hogy milyen módon kezelhetné tudatosan a pénzügyeit. Igen, ismét egy terület, amit jó lenne, ha tanítanának az iskolában, de sajnos ez nem történik meg, tehát saját magunknak kell növelnünk a pénzügyi intelligenciánkat. Tény és való, hogy ennek nincs általános kultúrája Magyarországon. Sok ember csak eszközként tekint önmagára, akin keresztüláramlik a bevétel és a kiadás, de nem irányítja, menedzseli vagy követi pontosan az anyagiak alakulását.

Külső erők hatására várjuk, hogy jobb anyagi helyzetben legyünk

Például arra várakozunk, hogy a kormány változtasson a gazdálkodási módszerein és az adórendszeren, mert attól majd jobb lesz nekünk és minden megváltozik. Vagy éppen valamilyen szerencsejátéktól várjuk a csodát, ami aztán majd varázsütésre átalakítja az életünket. Ez a szemlélet a felelősségvállalás hiányát jelzi. Persze ki ne örülne a lottónyereménynek vagy az adócsökkentésnek, de amíg erre várunk a fotelben ülve, addig tehetnénk valami hasznosat is, aminek a révén több bevételre teszünk szert. Vagy legalább csak kiszámolhatnánk, mennyit költünk el például lottóra az életünkben, és ehhez képest milyen esélyünk van a nyerésre. Annyit azért segítünk, hogy nyugdíjas korunkra futna belőle egy luxusnyaralásra... Közben pedig irigykedünk a szomszédra, amikor bejelentkezik Mexikóból. Az is gyakori, hogy magunkban a főnökre haragszunk, amiért nem ad több fizetést, ő meg jól keres - de nem is kértünk soha többet, és nem tettünk próbálkozást arra nézve, hogy miként kaphatnánk többet.

Nem foglalkozunk tudatosan a megtakarításokkal

Többségünk napról napra él, és kevés megtakarítással rendelkezik. "Nem tehetjük meg, hogy félretegyünk" - hangzik a nyomós érv, de ez nem ilyen egyszerű. Az persze igaz, hogy a többől könnyebb félretenni, de azt is kimutatták a közgazdászok, hogy havi 1-2 ezer forint félretett összeg jelentősen megváltoztatná a későbbi helyzetünket és az anyagi biztonságérzetünket, viszont nem érezzük meg jelentősen még alacsonyabb fizetésből sem, ha csak ennyit elcsípünk a saját érdekünkben. Hiszen ilyen mértékű összeget elköltünk sokkal haszontalanabb és kevésbé célravezető dolgokra is. Jó tipp, hogy nézzük meg, életünk melyik területén költünk egészségtelen vagy haszontalan dolgokra rendszeresen? Dohányzás, nassolnivalók, plusz ruhák, vagy buszbérlet pár megálló kedvéért? Lehet, hogy még az egészségünkre is jó hatással lesz, ha ezt a kis összeget inkább megtakarítjuk.

Negatív a pénzzel való viszonyunk

Úgy tűnik, a magyarok többségére jellemző, hogy szeretnénk jobban keresni, gazdagok lenni, mégis van bennünk elutasítás és irigység a gazdag emberekkel, valamint a pénzzel szemben. Márpedig a jól kereső emberek többsége arról a tapasztalatról számolt be, hogy ahhoz, hogy többet keressenek, meg kellett szeretniük a pénzt, és át kellett alakítaniuk azt a nézőpontjukat, miszerint a gazdagság valamiféle negatív, vagy szégyellnivaló dolog lenne. Valószínűleg vallási körökből eredeztethető az a szemlélet, ahol elismerik a szegénységet és a lemondást, és úgy tartják, annál jobb és erényesebb valaki, minél szegényebb, míg ezzel szemben a gazdagságot fennhéjazásnak tartják. Ezzel szemben Szabó Péter motivációs előadó úgy tartja, hogy akkor tudunk a legtöbbet segíteni az embereknek, ha jól állunk anyagilag. Miért? Mert ez nem azt jelenti, hogy másoktól vesszük el, viszont így tudunk adományozni, vagy alkalmazottaknak jó fizetést adni, hogy aztán ők is többet kereshessenek. Tehát szeressük meg a pénzt, és akkor több lesz belőle. Például írhatunk pozitív mondatokat, amiket a pénztárcánkba tehetünk, vagy a perselyünkre ragaszthatunk, mint mondjuk "Szeretem a pénzt, ezért az örömmel áramlik hozzám".

Céltalanul nem jön

A "ráérős" szakemberek azt is bebizonyították, hogy sokkal jobban áramlik a pénz az olyan emberekhez, akik tudják, hogy mit szeretnének vele kezdeni. Persze mindannyian fel tudunk sorolni általános dolgokat, hogy vennénk nagyobb házat, szebb kocsit, meg hogy világ körüli útra mennénk. De aki ennél konkrétabban tervez, és meghatározott, tiszta célokat tűz ki, az jobban irányba tudja állítani a pénzügyi erőforrásait, így összességében többet keres. Segít, ha minél részletesebben leírjuk a céljainkat, és megfogalmazzuk, hogy ehhez milyen bevételre van szükségünk. Valamint ha külön borítékokat nyitunk a céljainknak, és ezekbe rendszeresen teszünk akár csak kisebb összegeket is. Ezzel ugyanis kinyilvánítjuk a valódi szándékunkat, nem pedig csak lövöldözünk össze-vissza.