Menü

Tanuljon meg esni!

Egy óvatlan pillanat is elég, hogy elessünk a csúszós, jeges utakon. Pedig néhány trükk bevetésével el lehet kerülni a végtagtöréssel, ficammal, rándulással járó mozgásszervi panaszokat. Az ortopéd szakorvos figyelmeztet, hogy vegyük komolyan az enyhébb sérüléseket is. Mozgásunkkal, öltözködésünkkel pedig alkalmazkodjunk a csúszós utakhoz!

Csúszós utak – néha nagy fejtörést okoz, hogyan és merre közlekedjünk a balesetek elkerülése érdekében. Végtagjaink ilyenkor vannak a legnagyobb veszélyben: csukló, könyök, váll, boka és combnyaktörés az, amely a legtöbb esetben bekövetkezik az év ezen időszakában. A statisztikai adatok riasztóak: a véletlenszerűen megtörtént balesetek 64%-a esés miatt következik be és minden hatodik haláleset hátterében is ez áll. Az OEP fekvőbeteg-ellátás adatai szerint a 65 év feletti férfiak 59%-a, a nők 70%-a hal meg esés következményeként. A WHO felmérése szerint azonban az esések 51%-a megelőzhető lenne megfelelő eszközök és módszerek segítségével.

„Az egyensúlyozási képességet lehet otthon is végezhető gyakorlatokkal fejleszteni, illetve a reakcióidőt javítani. Instabil felületen, egyensúlyi párnával, egy felfújható matraccal fel lehet készíteni a törzsünket az ilyen helyzetekre, ezáltal csökkenthetjük a kibillenés esélyét. A megfelelő cipő ilyenkor kulcskérdés, nem árt csúszásgátlóval, például gumival ellátott, telitalpú cipőt viselni. Hölgyeknek nem javaslom a magas sarkú viselését, idősek pedig vegyenek igénybe botot, járókeretet. Nagy hasznát vehetjük, kortól függetlenül csípővédő nadrágnak, amely egy speciális betéttel veszi körbe a nagytomport. Ezt egyébként orvosi vényre is fel lehet íratni” – árulta el Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.

A sokszor már unalomig ismételt rendszeres testmozgás ebben az időszakban azért is jöhet jól, mert egy erősebb törzsizomzattal könnyebben el tudjuk kerülni az egyensúlyvesztést, sőt, a csontritkulás miatt hirtelen, kis ütés hatására bekövetkezett töréseket is. Testünk csontszövetállománya kb. 20 éves korunkig gyarapodik, a csonttömeg ezután csökkenni és gyengülni kezd. Ha a csontépítő sejtek, illetve a csontlebontást végző sejtek együttes működése felborul, csontritkulás alakulhat ki, amelynek kezdetben semmilyen tünete nincs, de egy jelentéktelen ütés is törést is okozhat. Franciaországban kártyát kapnak az ilyen betegségben szenvedők és ezt felmutatva elsőbbséget élveznek például a közlekedési járműveken. A szakorvos egyébként azt tanácsolja, ilyenkor változtassunk a mozgásunkon: lépéseinket aprózzuk el, törzsünket pedig enyhén döntsük meg.

„Ha mégis elveszítené az egyensúlyát, igyekezzen tompítani a becsapódást. Kerüljük a támaszkodást nyújtott karral, igyekezzünk tenyérre, alkarra, felkarra, vagy minél nagyobb felülettel földre érkezni, és ügyeljünk a fejünkre, nehogy beüssük. Az interneten találni olyan videókat, amelyekben különböző esési technikákat magyaráznak el. Ezek segítségével javíthatjuk a mozgáskoordinációnkat és biztonságérzetünket. Vegyünk komolyan minden sérülést, még egy ártalmatlannak tűnő rándulást is. Ezek hét százaléka ugyanis porckárosodást, hosszabb távon pedig akár sántaságot is okozhat. Egy csonttörés, repedés pedig utánozhat egy rándulást is. Egy röntgenvizsgálat azonban eloszlathatja a kételyeket” – tette hozzá az ortopéd szakorvos.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.