Menü

Viccnek tűnik, bántalmazásnak számít

Fizikai erőszak nélkül is lehet valakit bántalmazni. A szóbeli abúzus olyan rejtett vagy kevésbé rejtetett része lehet egy párkapcsolatnak, hogy a sértett félben nem is tudatosul a bántalmazást.

A szóbeli bántalmazás nyilvánvaló jele lehet, ha valakit rendszeresen sértegetnek, megfélemlítenek, vagy nyíltan megaláznak. A negatív folyamatok megváltoztatása, az erőszak elutasítása még ezekben az esetekben sem könnyű, illetve egyértelmű reakció a bántalmazott féltől. Hát még akkor, amikor a verbális abúzus szinte észrevétlenül itatja át a hétköznapokat, és határozza meg a párkapcsolat dinamikáját.

Nagyon gyakran a másik becsmérlése, kritizálása vicc formájában fogalmazódik meg. Ez tipikus esete az indirekt szóbeli bántalmazásnak, amikor a sértett fél nem is igen tud védekezni. Ha elutasító, akkor vád éri, hogy túl komolyan vesz mindent és nem érti a humort. Ha pedig partner abban, hogy a rá nem túl hízelgő jelzők állandóan humor tárgyát képezzék, akkor bármennyire nem akarja komolyan venni a burkolt leértékeléseket, óhatatlanul is azonosul velük.

Szóbeli bántalmazás esetén a szavak jelentik a kezet, mely ütést mér a sértett fél önbecsülésére, önértékelésére, szuverenitására. Félrevezethető lehet, hogy úgy gondolunk a bántalmazásra, mintha azt csak agresszív, látványosan erőszakos, elnyomó emberek gyakorolnák a párkapcsolatukban. Valójában rendkívül megtévesztő „díszcsomagolásban” is megjelenhet a szóbeli bántalmazás, a másik fél elnyomása. Látszólag valaki mindent megad a párjának, miközben ellenkezéssel, kritizálással, a másik véleményének aláásásával folyamatosan fenntartja a saját uralkodó szerepét. Erre tipikus konkrét példa lehet, ha egy férfi egy fiatalabb nőt választ párnak, így állandóan hivatkozhat arra, hogy a másiknak korától fogva sem lehet kompetenciája dolgokban.

Fontos, hogy felismerjük ezeket a negatív folyamatokat. A fő probléma, hogy a bántalmazás során pont az önértékelés, önbizalom sérül, ebből a helyzetből pedig nehéz kilépni. Viszont azt is látni kell, hogy a másik felet nem tudjuk megváltoztatni, az ő viselkedését nem tudjuk kontrollálni. A saját válaszunkat, reakcióinkat viszont igen! Meg kell tanulni kiállni magunkért, felelősséget vállalni érzelmeinkért. Sok esetben ehhez külső segítség szükséges.

A karizma tudományos megközelítése

A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.

A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok

A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.

Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?

A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.