Menü

Viccnek tűnik, bántalmazásnak számít

Fizikai erőszak nélkül is lehet valakit bántalmazni. A szóbeli abúzus olyan rejtett vagy kevésbé rejtetett része lehet egy párkapcsolatnak, hogy a sértett félben nem is tudatosul a bántalmazást.

A szóbeli bántalmazás nyilvánvaló jele lehet, ha valakit rendszeresen sértegetnek, megfélemlítenek, vagy nyíltan megaláznak. A negatív folyamatok megváltoztatása, az erőszak elutasítása még ezekben az esetekben sem könnyű, illetve egyértelmű reakció a bántalmazott féltől. Hát még akkor, amikor a verbális abúzus szinte észrevétlenül itatja át a hétköznapokat, és határozza meg a párkapcsolat dinamikáját.

Nagyon gyakran a másik becsmérlése, kritizálása vicc formájában fogalmazódik meg. Ez tipikus esete az indirekt szóbeli bántalmazásnak, amikor a sértett fél nem is igen tud védekezni. Ha elutasító, akkor vád éri, hogy túl komolyan vesz mindent és nem érti a humort. Ha pedig partner abban, hogy a rá nem túl hízelgő jelzők állandóan humor tárgyát képezzék, akkor bármennyire nem akarja komolyan venni a burkolt leértékeléseket, óhatatlanul is azonosul velük.

Szóbeli bántalmazás esetén a szavak jelentik a kezet, mely ütést mér a sértett fél önbecsülésére, önértékelésére, szuverenitására. Félrevezethető lehet, hogy úgy gondolunk a bántalmazásra, mintha azt csak agresszív, látványosan erőszakos, elnyomó emberek gyakorolnák a párkapcsolatukban. Valójában rendkívül megtévesztő „díszcsomagolásban” is megjelenhet a szóbeli bántalmazás, a másik fél elnyomása. Látszólag valaki mindent megad a párjának, miközben ellenkezéssel, kritizálással, a másik véleményének aláásásával folyamatosan fenntartja a saját uralkodó szerepét. Erre tipikus konkrét példa lehet, ha egy férfi egy fiatalabb nőt választ párnak, így állandóan hivatkozhat arra, hogy a másiknak korától fogva sem lehet kompetenciája dolgokban.

Fontos, hogy felismerjük ezeket a negatív folyamatokat. A fő probléma, hogy a bántalmazás során pont az önértékelés, önbizalom sérül, ebből a helyzetből pedig nehéz kilépni. Viszont azt is látni kell, hogy a másik felet nem tudjuk megváltoztatni, az ő viselkedését nem tudjuk kontrollálni. A saját válaszunkat, reakcióinkat viszont igen! Meg kell tanulni kiállni magunkért, felelősséget vállalni érzelmeinkért. Sok esetben ehhez külső segítség szükséges.

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.