Menü

Hogyan értsünk szót egymással? - Pál Feri segít

A párkapcsolati kommunikáció fontosságát úton- útfélen hangsúlyozzák, ahogyan a nő és férfiak gondolkodásának különbözőségeit is. Pál Ferenc is ezeket a témákat boncolgatja legújabb előadásában, de úgy, hogy közben az általános problémák megelevenednek, kiéleződnek, és a várt, kézzel fogható megoldókulcs sem marad el.

Pál Ferenc, vagy közismertebb nevén Pálferi amellett, hogy katolikus pap, egy kiváló mentálhigiéniás szakember, aki rendszeresen tart előadásokat, pszichológiai, spirituális és mentálhigiéniás témákban. „Végre megint értjük egymást!” című legújabb előadásában hús-vér párkapcsolati problémákat tár elénk a mindennapokból, olyan élethelyzeteket, melyek fokozatosan a „kölcsönös neurotikus allergia” állapotába sodorják a párokat, vagyis egy kommunikációs zsákutcába.


kép forrása: Pál Feri facebook oldala

Az evoluciós örökségektől kezdve a fiziólogiai szempontokon át sokféle módon támasztja alá, és szemlélteti a párkapcsolati kommunikáció zsákutcáit, odáig kiélezve a témát, hogy kijelenti: a kommunikáció egy idő után már nemhogy nem segít, de csak tovább ront a helyzeten. Drámai, de igen, létezik az a pont, amikor jobb, ha nem beszélünk. Nyilván a legtöbb ember pont ezt szeretné elkerülni, és szerencsére ehhez kellő támpontokat is kapunk Pál Feri előadásából.

Onnan indít, hogy az este a legtöbb párkapcsolatban egy „ellenérdekeltségi” övezet. A férfiak evoluciós örökségükből adódóan teljesen levezető funkcióra kapcsolnak, melyben csak éppen, hogy pislákol a működésjelző, ez a kutatások szerint pusztán 10 százaléknyi aktivitási szintet jelent. Ezzel szemben a nők, akiknek egyébként általában kétszer annyi beszélgetésre van erdendően szükségük, előszeretettel kezdeményeznek este problémamegoldó beszélgetést párjukkal. A vizsgálatok szerint az aktivitási szint a nőknél ilyenkor még 70 százalék, a nemek közötti jelentős arányeltérés eleve sokszor gátolja a kommunikáció sikerességét.

Fontos, hogy a nők a párkapcsolat őrei, vagyis időről-időre felhozzák a különböző problémákat, ezáltal igyekeznek életben tartani a párkapcsolatot, de a kommunikáció sikerességét tekintve nem mindegy, mikor és miyen formában kezdeményeznek ilyen jellegű beszélgetést párjukkal. A férfiak az előzőekben röviden leírt állapotuknál fogva, durván, hirtelen felvetett párkapcsolati problémahalmaztól lebénulnak, idegesek lesznek, vagy egyszerűen elmenekülnek. Röviden összegezve tehát a nők részéről fontos az előkészítés, a másik lelki és fizikai állapotának figyelembevétele, a férfiak részéről pedig egy értő, hallgató, együttérző hozzáállás szükséges, hogy a kommunikáció előremutató legyen a párkapcsolati problémák megoldását tekintve.

Összességében pedig a tisztelet, és a másik megbecsülése határozza meg a kommunikáció minőségét a párok között, ami az évek múltával a legtöbb párkapcsolatban negatív irányba tolódik el, ezért idővel nemhogy jobban értjük egymást, hanem rosszabbul.

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.