Menü

Időben kimutatható lesz az időskori demencia

A szakértők olyan technológiák kidolgozásán fáradoznak, amelyek segíthetnek az időskori elbutulás diagnózisának felállításában már azelőtt, hogy a páciens észlelni kezdené a tüneteket, például a memóriaromlást.

Az MRI gépek képesek az agy anatómiai elváltozásainak leképezésére, többek között az idegsejtek pusztulását és degenerálódását, melyek az Alzheimer-kór tünetei közé tartoznak. Létezik azonban egy új és nem invazív módszer, az ASL (Arterial Spin Labelling), amely az agy véráramlását tudja mérni. A fő artériákban "mágnesezik" a vért, és ennek segítségével követik az útját az agyba. Ezáltal a szakértők ma már képesek annak meghatározására, hogy az idegsejtek megkapják-e a megfelelő mennyiségű oxigént és cukrot, ami a túlélésükhöz szükséges.

A mért alacsony véráramlás (perfúzió) korai jele lehet valami rossznak. A University College London professzora, Xavier Golay a következőket nyilatkozta: „Az ASL 15 évnyi világkörüli kifejlesztése után módszerek és technikák tárháza állt rendelkezésre. Ez egy rémálom lehetett volna bárkinek, aki ezen a szakterületen kívánt dolgozni, mivel nem tudták hol kezdjék, vagy hogyan érjék el a legjobb eredményeket.” Egy Európai Uniós keretprogram támogatásából 2012. októberében egy konferenciát rendeztek Amszterdamban, ahol a résztvevő tagok szorosan együttműködve keresték és találták meg a perfúzió mérésének leghatékonyabb módját. Ebből 2015. januárjában egy publikáció is született, ami nem sokkal a megjelenése után a szakterület kutatóinak referenciájává vált. Golay professzor hozzátette, hogy ez az áttörés valóban megváltoztatta a szakmát, csodálatra méltó módon formálta újjá. Ennek segítségével az ASL-t úgy tudják használni a neurodegeneráció vizsgálatában, hogy az eredményeket össze is tudják hasonlítani.

A sikerhez vezető kulcs tulajdonképpen egy megbízható és összehasonlításra alkalmas módszer kidolgozása volt, mellyel a demenciára utaló tüneteket tudják kimutatni.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.