Menü

Időben kimutatható lesz az időskori demencia

A szakértők olyan technológiák kidolgozásán fáradoznak, amelyek segíthetnek az időskori elbutulás diagnózisának felállításában már azelőtt, hogy a páciens észlelni kezdené a tüneteket, például a memóriaromlást.

Az MRI gépek képesek az agy anatómiai elváltozásainak leképezésére, többek között az idegsejtek pusztulását és degenerálódását, melyek az Alzheimer-kór tünetei közé tartoznak. Létezik azonban egy új és nem invazív módszer, az ASL (Arterial Spin Labelling), amely az agy véráramlását tudja mérni. A fő artériákban "mágnesezik" a vért, és ennek segítségével követik az útját az agyba. Ezáltal a szakértők ma már képesek annak meghatározására, hogy az idegsejtek megkapják-e a megfelelő mennyiségű oxigént és cukrot, ami a túlélésükhöz szükséges.

A mért alacsony véráramlás (perfúzió) korai jele lehet valami rossznak. A University College London professzora, Xavier Golay a következőket nyilatkozta: „Az ASL 15 évnyi világkörüli kifejlesztése után módszerek és technikák tárháza állt rendelkezésre. Ez egy rémálom lehetett volna bárkinek, aki ezen a szakterületen kívánt dolgozni, mivel nem tudták hol kezdjék, vagy hogyan érjék el a legjobb eredményeket.” Egy Európai Uniós keretprogram támogatásából 2012. októberében egy konferenciát rendeztek Amszterdamban, ahol a résztvevő tagok szorosan együttműködve keresték és találták meg a perfúzió mérésének leghatékonyabb módját. Ebből 2015. januárjában egy publikáció is született, ami nem sokkal a megjelenése után a szakterület kutatóinak referenciájává vált. Golay professzor hozzátette, hogy ez az áttörés valóban megváltoztatta a szakmát, csodálatra méltó módon formálta újjá. Ennek segítségével az ASL-t úgy tudják használni a neurodegeneráció vizsgálatában, hogy az eredményeket össze is tudják hasonlítani.

A sikerhez vezető kulcs tulajdonképpen egy megbízható és összehasonlításra alkalmas módszer kidolgozása volt, mellyel a demenciára utaló tüneteket tudják kimutatni.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.