Menü

Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?

A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül fel kell keresnie a szakorvost.

A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). A szakorvos az alábbi helyzetekben javasolja várandós kardiológiai ambulancia felkeresését.

Ismert szív- és érrendszeri betegség

A leggyakoribb a krónikus magas vérnyomás, a ritmuszavar és/vagy a veleszületett fejlődési szívrendellenesség. „Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák” – árulta el az ilyen állapotokra specializálódott doktornő.

Várandósság alatt jelentkező panaszok

Először jelentkező vagy csak terhesség esetén ismétlődő panasz lehet a szívdobogás-érzés, a mellkasi nyomás, a szédülés, a vártnál jelentősebb lábszár ödéma, illetve terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fulladás. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat. „Megjegyzendő, hogy a szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozik az idősebb nők (főleg a lombikprogramban résztvevők) várandóssága is” – mondta el a Czeizel Intézetben rendelő kardiológus főorvos.


Dr. Bálint Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa

Állapotfelmérés a várandósság alatti események után

A várandósság alatt ismétlődő, vagy először jelentkező események kihatással lehetnek az édesanya további életére. „Például a terhességi magas vérnyomás betegségben szenvedő nők és a pre-eclampsiás vagy más néven a terhességi toxémia előállapotában lévők 20%-a lesz magas vérnyomásos a későbbiekben, és kétszeresére nő a koszorúsér-betegség, illetve hosszú távon a stroke veszélye is.” Várandósság után újabb állapotfelmérés alapján életmódbeli változtatások bevezetése (súlykontroll, diéta, sport), szükség esetén rendszeres kardiológiai követés javasolt.

„Az ismert szívbetegségek esetén mindenekelőtt az anyai magas vérnyomás, a ritmuszavar, a szívelégtelenség, az esetleges vérzéses állapotok és a vérrögképződés megelőzése a cél. Törvényszerű, hogy az anya panaszmentességének elérése mellett a magzat fejlődését is biztonságosabbá tesszük. A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki. A kontrollok gyakorisága a nő állapotától függ” – mondta el végezetül a főorvos.

Ricinusolaj – a házi szépségtrükk, amit nagymamámtól tanultam

Mindig emlékszem, ahogy a nagymamám este, lefekvés előtt egy kis ricinusolajat dörzsölt a szempilláira. Akkor még furcsának találtam ma már tudom, hogy nem véletlenül esküdött rá.

Szemölcsök kezelése – otthoni és orvosi lehetőségek

A bőrünkön lévő szemölcsöket a HPV vírus 70 különböző típusának fertőzése okozza. A leggyakoribb a közönséges szemölcs (főleg ujjakon, kézháton, talpon), de gyakran előfordul a futó szemölcs (arcon, kézháton), az uszodaszemölcs (gyermekeknél a test bármely pontján, felnőtteknél a nemi szervek környékén) és a lógó szemölcs (arcon, nyakon, hónaljban) is.

A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.

Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.