Menü

Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?

A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül fel kell keresnie a szakorvost.

A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). A szakorvos az alábbi helyzetekben javasolja várandós kardiológiai ambulancia felkeresését.

Ismert szív- és érrendszeri betegség

A leggyakoribb a krónikus magas vérnyomás, a ritmuszavar és/vagy a veleszületett fejlődési szívrendellenesség. „Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák” – árulta el az ilyen állapotokra specializálódott doktornő.

Várandósság alatt jelentkező panaszok

Először jelentkező vagy csak terhesség esetén ismétlődő panasz lehet a szívdobogás-érzés, a mellkasi nyomás, a szédülés, a vártnál jelentősebb lábszár ödéma, illetve terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fulladás. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat. „Megjegyzendő, hogy a szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozik az idősebb nők (főleg a lombikprogramban résztvevők) várandóssága is” – mondta el a Czeizel Intézetben rendelő kardiológus főorvos.


Dr. Bálint Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa

Állapotfelmérés a várandósság alatti események után

A várandósság alatt ismétlődő, vagy először jelentkező események kihatással lehetnek az édesanya további életére. „Például a terhességi magas vérnyomás betegségben szenvedő nők és a pre-eclampsiás vagy más néven a terhességi toxémia előállapotában lévők 20%-a lesz magas vérnyomásos a későbbiekben, és kétszeresére nő a koszorúsér-betegség, illetve hosszú távon a stroke veszélye is.” Várandósság után újabb állapotfelmérés alapján életmódbeli változtatások bevezetése (súlykontroll, diéta, sport), szükség esetén rendszeres kardiológiai követés javasolt.

„Az ismert szívbetegségek esetén mindenekelőtt az anyai magas vérnyomás, a ritmuszavar, a szívelégtelenség, az esetleges vérzéses állapotok és a vérrögképződés megelőzése a cél. Törvényszerű, hogy az anya panaszmentességének elérése mellett a magzat fejlődését is biztonságosabbá tesszük. A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki. A kontrollok gyakorisága a nő állapotától függ” – mondta el végezetül a főorvos.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.