Használd a fogaidat!
- Dátum: 2016.08.09., 15:19
- betegségek, egészségügyi állapot, elhízás, emésztés, fogak, fogazat, lelki okok, rágás, stressz, túlsúly
A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok egészségügyi tendenciáján belül növekszik az elhízás mértéke, szaporodnak az emésztési problémák, és romlik a fogazat állapota az életkorhoz viszonyítva. Mi lehet ennek az oka? Az egyik probléma az, hogy keveset rágunk, ellenben lelki szinten sokat rágódunk.
A táplálkozási szokásaink jelentősen átalakultak, sok életmód-irányzat, mint például a paleolit táplálkozás kutatja a korábbi étkezési formákat. Sajnos legtöbb esetben csak magát az ételeket vizsgálják, a táplállkozási szokásokat viszont nem. Azon túl, hogy a néhai ember mit tett a tányérjára, érdemes megvizsgálni egyéb tényezőket is. Az egyik fontos elem az, hogy a jelen korra a "túlkészített ételek" jellemzőek. Elősütött, előfőzött, puha, krémes étkeket eszünk, míg hajdanán sokkal több rágható étek került terítékre. A rostok szerepe például nem csak a gyomorban jelentkezik először - a teljes kiőrlésű kenyeret, vagy a kevésbé szétfőzött zöldségeket például jobban meg kell rágni.

Ehelyett a jellemző táplálkozási forma az, hogy könnyen bevihető, gyorsan elkészíthető ételeket eszünk, és sietve fogyasztjuk el az ennivalónkat, ami azzal jár, hogy nem rágjuk meg kellőképpen az ételt, valamint hogy nincs is eléggé szükségünk a rágási folyamatra. Pedig a fogaknak kifejezetten jót tesz, ha használjuk őket. Olyan ez, mint az autó - ha sokat van használaton kívül, akkor gyorsabban romlik az állapota. A romboló (és persze nem is esztétikus) fogkő például könnyebben kialakul, ha nem rágunk eleget.
Egyébként nem is olyan apró feladat jól megrágni az ételt. Egyszer figyeljük meg magunkat, hogy hányszor rágjuk meg a falatot, mielőtt lenyeljük, valamint hogy milyen állapotában nyeljük le az ételt! A legtöbb ember alig néhány rágás után már küldi is a gyomrába a táplálékot, holott ennek sokszorosára lenne szükség, ami a rágást illeti. A megfelelően megrágott falatot ugyanis könnyebb megemészteni, így az kevésbé hízlal.

Az ismeretett egészségügyi tendenciák mögött rejlő lelki okok sem elhanyagolhatóak. Keveset rágunk, de sokat rágódunk - azaz stressz esetén nem rendelkezünk megfelelő problémamegoldó módszerekkel, így sokáig járatjuk az eszünkben a bennünk foglalkoztató kérdéseket, hogy mit is tegyünk. Másképp fogalmazva sokat emésztjük magunkat, felemészt minket a probléma. A magyar nyelv beszédes, ezek a lelki attitűdök visszahatnak az emésztési állapotunkra, valamint a fogainkra is. A túlsúly egyik egyszerűen megfogalmazott lelki oka pedig, hogy étellel ellensúlyozzuk a dolgokat, például stresszt, bizonytalanságot, örömtelen állapotot.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.