Menü

Használd a fogaidat!

A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok egészségügyi tendenciáján belül növekszik az elhízás mértéke, szaporodnak az emésztési problémák, és romlik a fogazat állapota az életkorhoz viszonyítva. Mi lehet ennek az oka? Az egyik probléma az, hogy keveset rágunk, ellenben lelki szinten sokat rágódunk.

A táplálkozási szokásaink jelentősen átalakultak, sok életmód-irányzat, mint például a paleolit táplálkozás kutatja a korábbi étkezési formákat. Sajnos legtöbb esetben csak magát az ételeket vizsgálják, a táplállkozási szokásokat viszont nem. Azon túl, hogy a néhai ember mit tett a tányérjára, érdemes megvizsgálni egyéb tényezőket is. Az egyik fontos elem az, hogy a jelen korra a "túlkészített ételek" jellemzőek. Elősütött, előfőzött, puha, krémes étkeket eszünk, míg hajdanán sokkal több rágható étek került terítékre. A rostok szerepe például nem csak a gyomorban jelentkezik először - a teljes kiőrlésű kenyeret, vagy a kevésbé szétfőzött zöldségeket például jobban meg kell rágni.

Ehelyett a jellemző táplálkozási forma az, hogy könnyen bevihető, gyorsan elkészíthető ételeket eszünk, és sietve fogyasztjuk el az ennivalónkat, ami azzal jár, hogy nem rágjuk meg kellőképpen az ételt, valamint hogy nincs is eléggé szükségünk a rágási folyamatra. Pedig a fogaknak kifejezetten jót tesz, ha használjuk őket. Olyan ez, mint az autó - ha sokat van használaton kívül, akkor gyorsabban romlik az állapota. A romboló (és persze nem is esztétikus) fogkő például könnyebben kialakul, ha nem rágunk eleget.

Egyébként nem is olyan apró feladat jól megrágni az ételt. Egyszer figyeljük meg magunkat, hogy hányszor rágjuk meg a falatot, mielőtt lenyeljük, valamint hogy milyen állapotában nyeljük le az ételt! A legtöbb ember alig néhány rágás után már küldi is a gyomrába a táplálékot, holott ennek sokszorosára lenne szükség, ami a rágást illeti. A megfelelően megrágott falatot ugyanis könnyebb megemészteni, így az kevésbé hízlal.

Az ismeretett egészségügyi tendenciák mögött rejlő lelki okok sem elhanyagolhatóak. Keveset rágunk, de sokat rágódunk - azaz stressz esetén nem rendelkezünk megfelelő problémamegoldó módszerekkel, így sokáig járatjuk az eszünkben a bennünk foglalkoztató kérdéseket, hogy mit is tegyünk. Másképp fogalmazva sokat emésztjük magunkat, felemészt minket a probléma. A magyar nyelv beszédes, ezek a lelki attitűdök visszahatnak az emésztési állapotunkra, valamint a fogainkra is. A túlsúly egyik egyszerűen megfogalmazott lelki oka pedig, hogy étellel ellensúlyozzuk a dolgokat, például stresszt, bizonytalanságot, örömtelen állapotot.

Filléres őszi dekorációk: ezekből az egyszerű dolgokból varázsolhatsz hangulatos díszeket

Amikor megérkezik az ősz, valahogy az otthonunkat is szeretnénk kicsit melegebbé, kuckósabbá és hangulatosabbá tenni. Nem feltétlenül kell azonban drága üzletekben keresgélnünk, ha szeretnénk néhány új dekorációval feldobni a lakást.

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre

Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.

Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?

A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.