Tényleg hatásos a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák kialakulása ellen
Egészen eddig nagyon sok kutatás pozitív eredményeket adott a témában, de a legutolsó nélkülözhetetlen tesztek, melyek tényleg megnyugvást hoznak, mindig több időt vesznek igénybe. Most elérkezett ez a pillanat is.
Egy kanadai folyóiratban megjelent tudományos cikkben leírták, hogy azok a lányok, akik 2008-ban megkapták a Gardasil nevű vakcinát, negyedannyi eséllyel rendelkeznek bármiféle abnormalitás kialakulására, ami méhnyakrákhoz vezethetne, mint azok a lányok, akik nem lettek vakcinálva.
Ian Frazer professzor elmondta, hogy a vírus elleni ellenanyagokat mesterséges „vírusszerű részecskék” állítják elő, ezek segíthetnek megelőzni a betegség kialakulását. A HPV (humán papilloma vírus) okozta méhnyakrák évente körülbelül 270.000 nő életét követeli. Igaz ahhoz, hogy egy HPV fertőzés daganatot okozzon, legtöbbször éveknek kell eltelnie. Frazer professzor munkája az egészségügyi hatóságok elé is nagy feladatot állított. Túl sok időt vesz el a várakozás, hogy a vakcina tényleg hatásos-e, és közben túl sok lány marad védőoltás nélkül.
A döntés vitatott volt. A Gardasil drága, és néhány politikus felvetette a problémát, hogy a HPV elleni védelem ösztönözni fogja a fiatalokat a védelem nélküli szexuális életre. Természetesen az oltás elleni tábor azonnal felállt, és néhány ritka negatív esettel rukkoltak elő. Még néhány orvos kutató is megkérdőjelezte a vakcina által kialakított védettség időtartamát. A védőoltás hatásosságára vonatkozó korai bizonyítékok úgy emelkedtek, ahogy a nemi szervek területén kialakuló szemölcsök megjelenési gyakorisága csökkent. Ezeket a szemölcsöket is a HPV okozza – bár általában más típusok. Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy azokon a helyeken, ahol az oltás elterjedt, egyre kevésbé gyakori a szemölcsök kialakulása. Igaz, a szemölcsök előfordulási gyakoriságának csökkenése nem egyenlő a rák elleni harc megnyerésével, de mindenképpen szemléletes példa. Továbbá, a legveszélyesebb típusok egyre ritkábbá válnak, ahogy a nyájimmunitás (=a népesség nagy részét beoltják, és ez az oltatlanok számára is védettséget biztosít) kezd kialakulni.
A hiányzó láncszemet Dr. Huiming Yang hozta meg. Nyolc évvel egy iskolai HPV oltás program után a védőoltás megmutatta korai előnyeit, különösen a magas rizikójú csoportba tartozó típusok esetén. Ezek nagyobb valószínűséggel okoznak daganatot. A méhnyak területén létrejövő rendellenességeket vizsgálták. A védőoltásban részesült csoport tagjai között az abnormalitások előfordulási gyakorisága 11,8% volt, míg a nem oltott csoport tagjai között 16,1% volt ezek előfordulása. Az oltott csoportban talált típusok az alacsony rizikócsoportba tartoztak, tehát kis valószínűséggel okoznak daganatot, míg a nem vakcinált csoportban több mint kétszer olyan nagy volt az esély, hogy a HPV magas rizikócsoportba tartozó típusa okozza a rendellenességet. Nem meglepő az elváltozások jelenléte az oltott csoportban sem, hiszen a védőoltás nem véd meg a vírus összes típusától. Következésképpen az oltott populáció számára is ugyanolyan fontos marad a rákszűrés, a kutatók szerint viszont át kellene gondolni ennek gyakoriságát.
Forrás: www.iflscience.com
Fotó: sxc.hu
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.