Menü

Tényleg hatásos a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák kialakulása ellen

Egészen eddig nagyon sok kutatás pozitív eredményeket adott a témában, de a legutolsó nélkülözhetetlen tesztek, melyek tényleg megnyugvást hoznak, mindig több időt vesznek igénybe. Most elérkezett ez a pillanat is.

Egy kanadai folyóiratban megjelent tudományos cikkben leírták, hogy azok a lányok, akik 2008-ban megkapták a Gardasil nevű vakcinát, negyedannyi eséllyel rendelkeznek bármiféle abnormalitás kialakulására, ami méhnyakrákhoz vezethetne, mint azok a lányok, akik nem lettek vakcinálva.

Ian Frazer professzor elmondta, hogy a vírus elleni ellenanyagokat mesterséges „vírusszerű részecskék” állítják elő, ezek segíthetnek megelőzni a betegség kialakulását. A HPV (humán papilloma vírus) okozta méhnyakrák évente körülbelül 270.000 nő életét követeli. Igaz ahhoz, hogy egy HPV fertőzés daganatot okozzon, legtöbbször éveknek kell eltelnie. Frazer professzor munkája az egészségügyi hatóságok elé is nagy feladatot állított. Túl sok időt vesz el a várakozás, hogy a vakcina tényleg hatásos-e, és közben túl sok lány marad védőoltás nélkül.

A döntés vitatott volt. A Gardasil drága, és néhány politikus felvetette a problémát, hogy a HPV elleni védelem ösztönözni fogja a fiatalokat a védelem nélküli szexuális életre. Természetesen az oltás elleni tábor azonnal felállt, és néhány ritka negatív esettel rukkoltak elő. Még néhány orvos kutató is megkérdőjelezte a vakcina által kialakított védettség időtartamát. A védőoltás hatásosságára vonatkozó korai bizonyítékok úgy emelkedtek, ahogy a nemi szervek területén kialakuló szemölcsök megjelenési gyakorisága csökkent. Ezeket a szemölcsöket is a HPV okozza – bár általában más típusok. Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy azokon a helyeken, ahol az oltás elterjedt, egyre kevésbé gyakori a szemölcsök kialakulása. Igaz, a szemölcsök előfordulási gyakoriságának csökkenése nem egyenlő a rák elleni harc megnyerésével, de mindenképpen szemléletes példa. Továbbá, a legveszélyesebb típusok egyre ritkábbá válnak, ahogy a nyájimmunitás (=a népesség nagy részét beoltják, és ez az oltatlanok számára is védettséget biztosít) kezd kialakulni.

A hiányzó láncszemet Dr. Huiming Yang hozta meg. Nyolc évvel egy iskolai HPV oltás program után a védőoltás megmutatta korai előnyeit, különösen a magas rizikójú csoportba tartozó típusok esetén. Ezek nagyobb valószínűséggel okoznak daganatot. A méhnyak területén létrejövő rendellenességeket vizsgálták. A védőoltásban részesült csoport tagjai között az abnormalitások előfordulási gyakorisága 11,8% volt, míg a nem oltott csoport tagjai között 16,1% volt ezek előfordulása. Az oltott csoportban talált típusok az alacsony rizikócsoportba tartoztak, tehát kis valószínűséggel okoznak daganatot, míg a nem vakcinált csoportban több mint kétszer olyan nagy volt az esély, hogy a HPV magas rizikócsoportba tartozó típusa okozza a rendellenességet. Nem meglepő az elváltozások jelenléte az oltott csoportban sem, hiszen a védőoltás nem véd meg a vírus összes típusától. Következésképpen az oltott populáció számára is ugyanolyan fontos marad a rákszűrés, a kutatók szerint viszont át kellene gondolni ennek gyakoriságát.

Forrás: www.iflscience.com
Fotó: sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.