Tényleg hatásos a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák kialakulása ellen
Egészen eddig nagyon sok kutatás pozitív eredményeket adott a témában, de a legutolsó nélkülözhetetlen tesztek, melyek tényleg megnyugvást hoznak, mindig több időt vesznek igénybe. Most elérkezett ez a pillanat is.
Egy kanadai folyóiratban megjelent tudományos cikkben leírták, hogy azok a lányok, akik 2008-ban megkapták a Gardasil nevű vakcinát, negyedannyi eséllyel rendelkeznek bármiféle abnormalitás kialakulására, ami méhnyakrákhoz vezethetne, mint azok a lányok, akik nem lettek vakcinálva.
Ian Frazer professzor elmondta, hogy a vírus elleni ellenanyagokat mesterséges „vírusszerű részecskék” állítják elő, ezek segíthetnek megelőzni a betegség kialakulását. A HPV (humán papilloma vírus) okozta méhnyakrák évente körülbelül 270.000 nő életét követeli. Igaz ahhoz, hogy egy HPV fertőzés daganatot okozzon, legtöbbször éveknek kell eltelnie. Frazer professzor munkája az egészségügyi hatóságok elé is nagy feladatot állított. Túl sok időt vesz el a várakozás, hogy a vakcina tényleg hatásos-e, és közben túl sok lány marad védőoltás nélkül.
A döntés vitatott volt. A Gardasil drága, és néhány politikus felvetette a problémát, hogy a HPV elleni védelem ösztönözni fogja a fiatalokat a védelem nélküli szexuális életre. Természetesen az oltás elleni tábor azonnal felállt, és néhány ritka negatív esettel rukkoltak elő. Még néhány orvos kutató is megkérdőjelezte a vakcina által kialakított védettség időtartamát. A védőoltás hatásosságára vonatkozó korai bizonyítékok úgy emelkedtek, ahogy a nemi szervek területén kialakuló szemölcsök megjelenési gyakorisága csökkent. Ezeket a szemölcsöket is a HPV okozza – bár általában más típusok. Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy azokon a helyeken, ahol az oltás elterjedt, egyre kevésbé gyakori a szemölcsök kialakulása. Igaz, a szemölcsök előfordulási gyakoriságának csökkenése nem egyenlő a rák elleni harc megnyerésével, de mindenképpen szemléletes példa. Továbbá, a legveszélyesebb típusok egyre ritkábbá válnak, ahogy a nyájimmunitás (=a népesség nagy részét beoltják, és ez az oltatlanok számára is védettséget biztosít) kezd kialakulni.
A hiányzó láncszemet Dr. Huiming Yang hozta meg. Nyolc évvel egy iskolai HPV oltás program után a védőoltás megmutatta korai előnyeit, különösen a magas rizikójú csoportba tartozó típusok esetén. Ezek nagyobb valószínűséggel okoznak daganatot. A méhnyak területén létrejövő rendellenességeket vizsgálták. A védőoltásban részesült csoport tagjai között az abnormalitások előfordulási gyakorisága 11,8% volt, míg a nem oltott csoport tagjai között 16,1% volt ezek előfordulása. Az oltott csoportban talált típusok az alacsony rizikócsoportba tartoztak, tehát kis valószínűséggel okoznak daganatot, míg a nem vakcinált csoportban több mint kétszer olyan nagy volt az esély, hogy a HPV magas rizikócsoportba tartozó típusa okozza a rendellenességet. Nem meglepő az elváltozások jelenléte az oltott csoportban sem, hiszen a védőoltás nem véd meg a vírus összes típusától. Következésképpen az oltott populáció számára is ugyanolyan fontos marad a rákszűrés, a kutatók szerint viszont át kellene gondolni ennek gyakoriságát.
Forrás: www.iflscience.com
Fotó: sxc.hu
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.