Menü

A törődés a legjobb orvosság

Ha egy kisebb gyerek beteg, vagy fáj valamije, akkor rohan a szülőhöz, és megoldást vár tőle. A tapasztalatok azt mutatják: a gyógyuláshoz fontosabb elem a törődés, mint maga a gyógymód.

Legyen szó akár hasfájásról, akár szúnyogcsípésről, a gyermek rohan vele a szülőhöz. Bármilyen sérülés, vagy akár sérelem érte, a biztos ponttól, az anyától, apától, vagy az éppen rá vigyázó felnőttől vár megoldást. Érdekes megfigyelni a gyerekeket, hogy a legtöbb esetben nem a gyógyszer, a borogatás, vagy bármilyen csodaszer az, ami segít, főleg az egyszerűbb esetek kapcsán, hanem a gondoskodó odafordulás. Ismerjük, hogy a picik hamar megtanulják, hogy a sebek, fájós testrészek puszival gyógyulnak, és ők is ugyanígy igyekszenek szeretettel segíteni, ha egy felnőttnek fáj valami. Később sincs ez másképp, csak lehet, hogy a puszit kiegészíti más igény és módszer is.

A placebó-hatás is ismeretes, amikor nem maga a készítmény, a gyógymód segít, hanem az a tudat, hogy valamilyen hatékony gyógyítást alkalmaztunk. Hogy tettünk valamit. A gyerekeknél ez fokozottan előfordul. A csípéseket be kell kenni, a fájós testrészt meg kell simogatni, vagy inni rá egy kis "vitaminos üdítőt", és máris jobban érzi magát a gyermek. Nem nehéz megfejteni, hogy mi áll ennek a hátterében.

A gyerekek lelki üzemanyaga a szeretet és a figyelem. Rengeteg erőfeszítést tesznek ezért, hogy a szükséges figyelmet megkapják. Ha pozitív módon nem, hát akkor negatív módon próbálják ezt elérni. Klasszikus felállás, amikor a szeretethiányos gyerek gyakran rosszalkodik, és hamar rábélyegzik a "rossz gyerek" jelzőt. Ez is egyfajta figyelemfelhívási stratégia: ha nem is szeretetet és kellemes megerősítést kap, de legalább vele foglalkoznak. Amíg szidják, amíg róla beszélnek, addig is ő van a középpontban, rá irányul a figyelem.

De a figyelemfelhívási igény más esetekben is igazolható, és egyfajta nem tudatos játszmaként is működhet a gyerek és a szülő között. Ha nem kap elég törődést, akkor akár súlyosabb betegséget is produkálhat, hogy rá irányuljon a figyelem. Felnőttek esetén is gyakori a beteg vagyok-gondozlak típusú játszma. A figyelem- és szerethiányos ember felnőttként is produkálhat valamilyen betegséget azért, hogy rá irányuljon a fókusz. De az is előfordul, hogy a beteg egyfajta szívességet tesz tudat alatt a betegséggel annak, aki őt gondozza - ily módon az kiélheti a gondoskodásigényét, ami számára a szeretet kimutatásának kényelmes és biztonságos formája. Érdekes módon ezeket a játszmákat találták a gluténérzékenység egyik gyakori lelki eredetű okának gyerekek és felnőttek esetén egyaránt.

Visszatérve a gyerekekre: a tanulság az, hogy akármennyire is rohanunk, a figyelem hatásosabb gyógyszer lehet az extragyors fájdalomcsillapítónál. Valamint hogy kisebb bajokra gyógyír lehet a természetes megoldás, hiszen maga a kezelés, a törődés fontosabb, mint maga a hatóanyag.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?

A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A karizma tudományos megközelítése

A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.