A törődés a legjobb orvosság
- Dátum: 2016.05.18., 10:13
- figyelem, figyelemfelhívás, gluténérzékenység, gyógymód, gyógyulás, játszma, placebo, szeretet, törődés
Ha egy kisebb gyerek beteg, vagy fáj valamije, akkor rohan a szülőhöz, és megoldást vár tőle. A tapasztalatok azt mutatják: a gyógyuláshoz fontosabb elem a törődés, mint maga a gyógymód.
Legyen szó akár hasfájásról, akár szúnyogcsípésről, a gyermek rohan vele a szülőhöz. Bármilyen sérülés, vagy akár sérelem érte, a biztos ponttól, az anyától, apától, vagy az éppen rá vigyázó felnőttől vár megoldást. Érdekes megfigyelni a gyerekeket, hogy a legtöbb esetben nem a gyógyszer, a borogatás, vagy bármilyen csodaszer az, ami segít, főleg az egyszerűbb esetek kapcsán, hanem a gondoskodó odafordulás. Ismerjük, hogy a picik hamar megtanulják, hogy a sebek, fájós testrészek puszival gyógyulnak, és ők is ugyanígy igyekszenek szeretettel segíteni, ha egy felnőttnek fáj valami. Később sincs ez másképp, csak lehet, hogy a puszit kiegészíti más igény és módszer is.

A placebó-hatás is ismeretes, amikor nem maga a készítmény, a gyógymód segít, hanem az a tudat, hogy valamilyen hatékony gyógyítást alkalmaztunk. Hogy tettünk valamit. A gyerekeknél ez fokozottan előfordul. A csípéseket be kell kenni, a fájós testrészt meg kell simogatni, vagy inni rá egy kis "vitaminos üdítőt", és máris jobban érzi magát a gyermek. Nem nehéz megfejteni, hogy mi áll ennek a hátterében.
A gyerekek lelki üzemanyaga a szeretet és a figyelem. Rengeteg erőfeszítést tesznek ezért, hogy a szükséges figyelmet megkapják. Ha pozitív módon nem, hát akkor negatív módon próbálják ezt elérni. Klasszikus felállás, amikor a szeretethiányos gyerek gyakran rosszalkodik, és hamar rábélyegzik a "rossz gyerek" jelzőt. Ez is egyfajta figyelemfelhívási stratégia: ha nem is szeretetet és kellemes megerősítést kap, de legalább vele foglalkoznak. Amíg szidják, amíg róla beszélnek, addig is ő van a középpontban, rá irányul a figyelem.

De a figyelemfelhívási igény más esetekben is igazolható, és egyfajta nem tudatos játszmaként is működhet a gyerek és a szülő között. Ha nem kap elég törődést, akkor akár súlyosabb betegséget is produkálhat, hogy rá irányuljon a figyelem. Felnőttek esetén is gyakori a beteg vagyok-gondozlak típusú játszma. A figyelem- és szerethiányos ember felnőttként is produkálhat valamilyen betegséget azért, hogy rá irányuljon a fókusz. De az is előfordul, hogy a beteg egyfajta szívességet tesz tudat alatt a betegséggel annak, aki őt gondozza - ily módon az kiélheti a gondoskodásigényét, ami számára a szeretet kimutatásának kényelmes és biztonságos formája. Érdekes módon ezeket a játszmákat találták a gluténérzékenység egyik gyakori lelki eredetű okának gyerekek és felnőttek esetén egyaránt.
Visszatérve a gyerekekre: a tanulság az, hogy akármennyire is rohanunk, a figyelem hatásosabb gyógyszer lehet az extragyors fájdalomcsillapítónál. Valamint hogy kisebb bajokra gyógyír lehet a természetes megoldás, hiszen maga a kezelés, a törődés fontosabb, mint maga a hatóanyag.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.