Bockor Gábor és a média elhízás-ellenessége
Bockor Gábor az egyik rádióműsorában igencsak elutasítóan nyilatkozott az elhízott emberekről. A beszélgetésben Pierce Brosnan feleségéről volt szó, aki jónéhány kilót felszedett az utóbbi időben. A hajdani James Bond rengeteg nő kedvence, és azzal is sok nő szívébe belopta magát, hogy azt nyilatkozta: ő így is - úgy is szereti a feleségét. Ennek ellenére a magyar rádiós egy hirdetőoszlophoz hasonlította a túlsúllyal küzdő, de csinos hölgyet, majd azt ecsetelte, hogy aki elhanyagolja magát a párkapcsolatban, az nem méltó arra, hogy szeressék. (Nagy szerencse, hogy az ő fiatal felesége ennyire csinos és vékony, de azért tegyük hozzá, hogy 12 évvel fiatalabb, mint a kritizált asszony...)
Mindebben az a szomorú, hogy nem tudhatjuk a hölgy hízásának hátterét, hiszen akár hormonális, vagy egyéb betegségek is állhatnak a háttérben. Noha tény, hogy a kövérségnél a legtöbb esetben nem ez az ok, ezt a lehetőséget sem szabad kizárni, mielőtt ilyen súlyos ítéleteket állítunk fel.

Súlyos kritika hangzott el a rádióban Bochkor Gábortól
Az mindenesetre biztos, hogy Bockor véleménye igen sarkallatos, de az is tény, hogy a média általában sem sokkal toleránsabb a sztárokkal szemben. Amint valakinek van egy kis súlyfeleslege, narancsbőre, és nem úgy néz ki, mint a címlapfotókon, máris pellengérre állítják. Ebben benne van a hétköznapi emberek egyébként érthető reakciója, miszerint lehetetlen úgy kinézni, mint a plakátokon. A média tehát túlzó elvárásokat közvetít, és Bochkor Gábor kimondta azt, amit sok helyen névtelenül jelent ki a bulvár.

A címlapfotókon mindenki jól néz ki...
Attól még a helyzet szomorú. A gyors ítéletek világában élünk, ahol az embereket csak a külsejük alapján határozzák meg, ez pedig a celebvilágban fokozottan igaz. A végletesség mindenesetre jellemző: vagy teljesen megalázzák azt, akinek a megjelenése nem mintaszerű, vagy a száz százalékos elfogadást propagálják, ami pedig magában rejti a túlsúly egészségügyi kockázatainak elodázását. Valahogy az arany középutat kellene megtalálni, de egy biztos: a média ebben ritkán van a segítségünkre...
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.