Ha lúdtalpas a gyermek…
- Dátum: 2016.01.20., 08:22
- bizonytalanság, biztonságérzet, félelem, felnőtté válás, gyermek, lelki okok, lúdtalp, lúdtalptorna, pszichoszomatikus, rugalmatlanság, szülő
A lúdtalp eléggé gyakori a gyermekek körében, és nincs benne semmi különleges. Szerencsére az iskolaorvosok megfelelő mértékben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ellenőrzik a gyermekek állapotát e tekintetben. Ez jó hír, mert a szülő nehezebben veszi észre a felmerülő problémát. További pozitívum, hogy a lúdtalp kezelése a megfelelő tornával lehetséges. Azt már csak kevesen ismerik, hogy fontos lelki okokat jelezhet a lúdtalp a gyermekek esetén.
A lúdtalp nem súlyos probléma, viszont ha nem gyógyítjuk, akkor hosszú távon komoly, az egész testre kiható mozgásszervi problémákat okozhat. Kitartó lúdtalptornával fél év alatt orvosolható az elváltozás a szakemberek véleménye szerint. Az viszont már nem elterjedt, hogy a lúdtalp lelki hátterével is érdemes foglalkozni!
Emellett hangsúlyozzuk, hogy a gyermekeknél kialakult betegségek, vagy akár csak kisebb testi elváltozások szinte minden esetben összefüggnek a szülővel is. Mielőtt magunkat hibáztatnánk, inkább örüljünk a felismeréseknek! Nincs tökéletes szülő, és nincs tökéletes gyermek sem. A betegségek csak jelzések arról, hogy éppen milyen megoldandó feladataink vannak a gyermekkel való kapcsolatrendszerünkben, vagy hogy milyen lelki úton kell segítenünk csemeténket.
Milyen lelki háttere lehet a lúdtalp kialakulásának?
* Jelezheti a gyerek, vagy a szülő rugalmatlanságát, ragaszkodását bizonyos nézetekhez, amik már nem szolgálják őt. A talp kiszélesedése jól jelképezi ezt a problémát (földhöz ragadtság), ahogy a kezelés módja is: a lábfejen való rugózás (flexibilitás erősítése) az egyik gyógytorna-gyakorlat.
* Jelenthet bizonytalanságot: a gyermek, vagy a szülő úgy érzi, hogy nincs biztos talaj a lába alatt, ezért úgymond kapaszkodik a földbe. Próbál minél stabilabban megmaradni két lábon, nehogy ledöntsék a körülötte lévő életesemények, amik a biztonság hiányát sugallják a számára.
* „Nem akarok felnőni”, vagy „Nem akarom, hogy felnőtt legyél!” – akár a gyermek, akár a szülő érez így, az jelentkezhet lúdtalp formájában. Ragaszkodás ahhoz, hogy úgymond a gyermek ne növekedjen túlságosan, ne rugaszkodjon el a földtől és a szülői otthontól. A lúdtalp fogalom ez esetben jelképes is: a szárnyak alatt akar maradni, vagy akarjuk tartani a gyermeket. Szintén érdekes a pipiskedő lúdtalptorna képletessége ez esetben is: szinte mintha a felnövést gyakorolnánk vele, ahogy újra és újra lábujjhegyre kell emelkedni.
* Nagyon érne valamilyen lépésnek a megtétele, de a gyermek, vagy a szülő bénultságot, vagy félelmet érez e tekintetben. Mintha a lábát leragasztották volna, képtelen továbbállni, vagy felülemelkedni és elindulni a helyes úton.
Sok mély és tartalmas beszélgetéssel, tudatos gondolkodással feloldhatóak a lelki nehézségek is. Persze szakember segítségét is kérhetjük, pszichológus, vagy egyéb lelki segítő, terapeuta személyében.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?