Ha lúdtalpas a gyermek…
- Dátum: 2016.01.20., 08:22
- bizonytalanság, biztonságérzet, félelem, felnőtté válás, gyermek, lelki okok, lúdtalp, lúdtalptorna, pszichoszomatikus, rugalmatlanság, szülő
A lúdtalp eléggé gyakori a gyermekek körében, és nincs benne semmi különleges. Szerencsére az iskolaorvosok megfelelő mértékben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és ellenőrzik a gyermekek állapotát e tekintetben. Ez jó hír, mert a szülő nehezebben veszi észre a felmerülő problémát. További pozitívum, hogy a lúdtalp kezelése a megfelelő tornával lehetséges. Azt már csak kevesen ismerik, hogy fontos lelki okokat jelezhet a lúdtalp a gyermekek esetén.
A lúdtalp nem súlyos probléma, viszont ha nem gyógyítjuk, akkor hosszú távon komoly, az egész testre kiható mozgásszervi problémákat okozhat. Kitartó lúdtalptornával fél év alatt orvosolható az elváltozás a szakemberek véleménye szerint. Az viszont már nem elterjedt, hogy a lúdtalp lelki hátterével is érdemes foglalkozni!
Emellett hangsúlyozzuk, hogy a gyermekeknél kialakult betegségek, vagy akár csak kisebb testi elváltozások szinte minden esetben összefüggnek a szülővel is. Mielőtt magunkat hibáztatnánk, inkább örüljünk a felismeréseknek! Nincs tökéletes szülő, és nincs tökéletes gyermek sem. A betegségek csak jelzések arról, hogy éppen milyen megoldandó feladataink vannak a gyermekkel való kapcsolatrendszerünkben, vagy hogy milyen lelki úton kell segítenünk csemeténket.
Milyen lelki háttere lehet a lúdtalp kialakulásának?
* Jelezheti a gyerek, vagy a szülő rugalmatlanságát, ragaszkodását bizonyos nézetekhez, amik már nem szolgálják őt. A talp kiszélesedése jól jelképezi ezt a problémát (földhöz ragadtság), ahogy a kezelés módja is: a lábfejen való rugózás (flexibilitás erősítése) az egyik gyógytorna-gyakorlat.
* Jelenthet bizonytalanságot: a gyermek, vagy a szülő úgy érzi, hogy nincs biztos talaj a lába alatt, ezért úgymond kapaszkodik a földbe. Próbál minél stabilabban megmaradni két lábon, nehogy ledöntsék a körülötte lévő életesemények, amik a biztonság hiányát sugallják a számára.
* „Nem akarok felnőni”, vagy „Nem akarom, hogy felnőtt legyél!” – akár a gyermek, akár a szülő érez így, az jelentkezhet lúdtalp formájában. Ragaszkodás ahhoz, hogy úgymond a gyermek ne növekedjen túlságosan, ne rugaszkodjon el a földtől és a szülői otthontól. A lúdtalp fogalom ez esetben jelképes is: a szárnyak alatt akar maradni, vagy akarjuk tartani a gyermeket. Szintén érdekes a pipiskedő lúdtalptorna képletessége ez esetben is: szinte mintha a felnövést gyakorolnánk vele, ahogy újra és újra lábujjhegyre kell emelkedni.
* Nagyon érne valamilyen lépésnek a megtétele, de a gyermek, vagy a szülő bénultságot, vagy félelmet érez e tekintetben. Mintha a lábát leragasztották volna, képtelen továbbállni, vagy felülemelkedni és elindulni a helyes úton.
Sok mély és tartalmas beszélgetéssel, tudatos gondolkodással feloldhatóak a lelki nehézségek is. Persze szakember segítségét is kérhetjük, pszichológus, vagy egyéb lelki segítő, terapeuta személyében.
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.